MAGyar vagyok, a Fény fia!

verszerzodes-etelkozSzőke Lajos: MAGYAR VAGYOK
Magyar vagyok, a leginkább kisemmizett, legutolsó helyre szorított, s jelenleg legkevésbé irigylésre méltó európai nemzet sarja. Magyar vagyok, s mégis mosolygok, s hálát adok a Gondviselésnek ezért a gyönyörűséges életért, s ezért a nemes megpróbáltatásért!

A reinkarnáció vonulata csapongva húzódik népek, történelmi korok és események között, hogy az Ok és Okozat egyetemes törvényének engedelmeskedve kijelölje a születni vágyó lelkek méltó helyét a földi világban, s meghatározza a legszemélyesebb egyéni élethelyzeteket.
S miközben az Isteni Teremtő Terv jóvoltából a szélsőségesen viharos reinkarnációs sorshullámzások általánosságban csillapodni törekszenek, az egyedi emberi gondolatok Teremtő Ereje és gerjesztő energiája ugyanezen dimenziókat folyamatosan korbácsolva, újólag erőteljes mozgásra készteti.
Nagy szerencsére azonban a Teremtés ezen vastörvényű eszköze és megnyilvánulási törvényszerűsége nem kívánságműsor, és emberi akarástól függetlenül működik.

Hogyne lenne érthető tehát, ha a világ urai, s a legkülönfélébb „kiválasztott népek” gyűlölik a reinkarnációnak még a gondolatát is, a megvezetett embertömegek pedig ugyanezt racionális nagyképűséggel és vélt önbizalommal hárítják el.

20070910parlament11Szerencsére azonban ennél többet ellene ember aligha tehet, s ez a rendszer kiválóan működik. De miért is ne sértene korlátolt egzisztenciákat az a gondolat, hogy aki ezen életében rabtartó volt, az legközelebb rabbá válik, hogy a gyilkosból legközelebb áldozat lesz, hogy ennek alapján senki sem teljesen vétlen a saját, esetlegesen erőszakos halálában, s hogy a jövő hazátlan hajléktalanjai jelen pillanatban talán éppen a hazai Országgyűlésben dorbézolnak.

Justice-for-HungaryAmelyik nép más népek kisemmizésére rendezkedett be, azt legközelebb a Népek Karmája szolganéppé teszi, s ha egy emberlélek bármely kultúra ellen nagyot vét, az legközelebb azon a másik oldalon találhatja magát. Ha pedig az ellenkező neműekkel szemben bármiféle komolyabb sérelmet elkövet, akkor egy következő földi életben esetleg ugyanabba a kultúrába, de ellenkező neműként születik a Földre.

Ma már büszkeségre aligha adhat okot, ha valaki esetleg mindezeket „nem hiszi”, s életelveit a Sötétség Korában élve, a Sötétséghez igazítja. Fentiek ismeretében azonban teljesen érthető, hogy egyes népek szempontjából, a hatalom birtoklói szempontjából, s politikai, vallási megfontolásból létkérdés, hogy a reinkarnáció elméletét a szélesebb néprétegek elől lehetőség szerint eltagadják, agyonhallgassák, s e kozmológiai szemlélet terjedését minden eszközzel akadályozzák.

A reinkarnációs alapelvek figyelembevétele ugyanis olyan szemléletváltozással jár, amely vallásokat buktathat meg, politikai problémákat tehet semmissé, uralkodókat dönthet le a trónjukról, megszüntetheti a rasszizmus felfújt buborékját, s minden tekintetben egyszerűsíthetné az emberi életet.
De „a politika nagyurai csak beszélnek a békéről, de nem akarják a békét, csak beszélnek az emberi jogról, de félnek az emberi jogoktól. Mert sem a béke, sem az igazság, sem az emberi jogok nem jövedelmeznek nekik semmit, csak az üzletek jövedelmeznek, és egy szegény kis nép igazsága nem üzlet senkinek” (Wass Albert)

eutagoknemMagyar vagyok. S tudom, hogy itt nálunk 1000 éve a létbizonytalanság és a Jogrend a rákkeltő, s mindkettő csak agyafúrt, „nyugati-típusú” intrikával tartható fenn.

Tudták ezt Boldogasszony-tudatú, Kötelességrendű őseink is ugyanitt a Kárpát-Hazában, akik 2000-5000-10 000 évvel ezelőtt a saját gyermekeiknek és az összes etnikumoknak csupán egy üres asztalt kellett, hogy mutassanak, s nemes egyszerűséggel a következőket mondták:

„No fiam, no etnikum! Itt van ez az asztal, ez a mi nagy-nagy családunk asztala. Ha erre valamit raksz, akkor el is vehetsz arról. Ha nem tettél oda semmit, nincs mit elvenned! De akkor le is út, fel is út“! Mert politikai bohóckodástól függetlenül, ennek lenne a neve: a FELZÁRKÓZTATÁS, amely kultúrákat képes lenne összeboronálni, mivel „Isten a Munkát adta az Embernek örökül” (Magyar Biblia)

A Vízözön óta az emberiség teljes története a magasabbrendű és az alacsonyabbrendű ember szakadatlan egymás elleni küzdelméről szól, akik ősi alapelvek szerint a Fény Fiai, ill. (Krisztus szerint) a Sátán Fiai.

Minden egyéb elképzeléssel ellentétben azonban az alacsonyabbrendű kultúra mindig az, amelyik lebecsüli, avagy a férfi játékszerének, birtoktárgyának tekinti a Nőt, s erkölcsi tartást és felelősséget nem ismerve, mások eredményeire, kultúrájára igyekszik, jobbára nyers erőt alkalmazva rátelepedni.
Csakis az ilyen „kultúrnép” képes kétes értékű tekintélyével kultúrákat eltiporni, népeket kiirtani, embermilliókat rabszíjra fűzni, gyarmatbirodalmakat teremteni, avagy a saját gonosztevőit „humánusan” más népek békés szigetein, kontinensén szélnek ereszteni.

Eleddig természetesnek tűnt, hogy a magasabbrendű, dolgos kultúrák és az alacsonyabbrendű leigázó kultúrák létküzdelméből rendre az alacsonyabbrendű, primitívebb lelkületű ember került ki győztesen. De ez is csupán az emberlétre jellemző rövidtávú látszat, mivelhogy ilyenformán – ha lassan is –, de valamennyi tömör gonoszság felhígulva szelídülni kénytelen, a magasabbrendű ember pedig e küzdelmek közepette is tisztában van a reinkarnációs, s főként a Krisztusi alapelvekkel. S aki valóban tisztában van ezzel, az az ember nem öl, s oltárokon másokat sohasem fog feláldozni.

Kissé visszatekintve a Történetben: volt már Anyajogú az egész világ, de „Anyajogúan”, (egyoldalúan) az sem bizonyult jónak. Imádtuk istenként az emberi érzelmeket, (azaz: a 7 ősprincípiumot), bizonnyal sokra mentünk vele. Az össz. emberiség egységesen imádta a 4 szent Világformáló Erőt, ennek előtte pedig a Tüzet, Vizet, Földet és a Levegőt, de helyettünk valahogyan ők sem oldották meg a problémáinkat. Még régebbi korokban léteztünk, mint Fénylények, ennek előtte pedig – eonokon keresztül – mint Hanglények. S így küzdünk olyan szinteket hagyva magunk mögött, amelyekre már csak a bennünket vezérlő szellemi erők emlékezhetnek.
De úgy tűnik, építő jellegű, emberi önmagunk felé fordulás nélkül, azaz: befelé fordulásunk nélkül, valahogyan sohasem működtek a dolgok.
Mert különösképpen a legutóbbi Vízözön óta az ember életében még Isten sem létezhet, amennyiben az ilyen emberlény – Szabad Akaratából – süketen és vakon botorkál az élet útvesztői között, születésétől a haláláig.
Márpedig ennek a bizonyos önjobbító befelé fordulásnak 2000 éve a legkonkrétabb tolmácsolása is létezik: „Istenem, ne az én akaratom érvényesüljék, hanem a Tiéd”!

S máig, amennyiben e belátásnál eszméletlenebb az emberi létezés, ha ez a lélek tipródásán keresztül az Örökös Halálhoz nem is vezet, de a valódi, millió éves emberré válás folyamatának vészes lelassulását okozhatja, amely ilyenformán még az Isteni Tervet is rendkívüli módon hátráltatni képes.

A karma lezárását egy-egy fontos kontaktus, kapcsolat, érzelmi teltség megélése, megértése, feldolgozása, önmagunkba fogadása jelenti, ez azonban korántsem azonos a reinkarnációs folyamatok végérvényes befejezésével.
Merthogy a karmikus élethelyzetek, sorsállapotok, (meglepetések), Égi Törvény szerint – időtlen idők óta – követik egymást, folyvást csiszolva lelkiségünket. Jelen létezésünk alapján pedig annyi már bizonyosan kitűnik, hogy mi még mindig nem vagyunk egészen angyalok, s talán egyszer el kellene majd érnünk az Isteni Dimenziókat is.

A reinkarnáció vonulatának kb. 14 000 évvel ezelőttig könnyű dolga volt, mert csupán areinkarnacio magyari népekkel kapcsolódó lelkülettel és mindenütt ugyanazzal az ősmagyar ősnyelvvel, avagy tudatossággal találkozhatott. De a helyzet ezt követően gyorsan kezdett romlani. Ez időkben a reinkarnáció karmikus okait illetően csekély számú módosítandó élet adódhatott az ember számára, mivel ekkor még csupán azok a Beavatottak kaphattak – hosszú-hosszú tanulást követően – egyéni lelket, akiket e tekintetben az Égiek is elismertek. Mindenki másnak – akkoriban még – törzsszövetség, s nagycsalád-vonzatú csoportlelke volt.

A Kevesek, azaz: a Beavatottak esetében az ember által alkotott Életszentségek legfontosabbika: a Belső Csend, már akkor, abban a korai korban is elérhetőnek bizonyult.
A Belső Csend: amelyben az ember végre meghallja önnön Istenlénye suttogását.
A Belső Csend az az épülésünket szolgáló 7. irány, belső, magányos ÚT, amely megvalósulásakor Isten mindig jelen van, s amelynek semmi köze nincs a félelmekkel telített, leépülő és riasztó magányossághoz, magárahagyatottsághoz.

Amelyikünk pedig a Földre születései alkalmával, azaz: a reinkarnálódásai során a Belső Utat egyszer is megtapasztalta, (hacsak valami egetverő életcsapda maflaságába bele nem csusszan), földi sorstársaira, s erre a Belső Útra a legközelebbi földi életében is bizonnyal rá fog találni.

Ugyanehhez a Belső Úthoz tartozik tehát Isten fellelése, s Velejárója; a bűnbocsánat fontosságának megértése, valamint a mindenkor ezzel párosuló Krisztusi Jóváhagyás ill. kijelentés, miszerint az ilyen illetőnek „Hite volt”. Mert ez az az Állapot, az a Hit, amely felülemel, meggyógyít, s Örök Életre jogosít, amely nélkül nincs előrelépés, mert nincs hová.

Ez pedig nem jelent egyebet, minthogy a Karma lezárását – sok-sok személyes tapasztalást követően –, valójában maga az egykor tévedő ember hajtja végre.

MUHangsúlyozni érdemes, hogy Krisztus már azokban a régmúlt időkben is jelen volt, s olykor embertestet öltve Földre is született, hiszen az emberi világban az Egyistenhitű Érdek Nélküli szeretetvallás, azaz az ősmagyarok Hite, s a világszerte mindenütt egységes ős-sumér (– ős arámi – ősmagyar) nyelv uralkodott.

A helyzet a MU-beli Anyakontinens hullámsírba merülésével (kb. 14 000 évvel ezelőtt) kezdett módosulni, majd a legutóbbi Vízözönt követően (kb. 6800-7000 évvel ezelőtt), az előző emberi faj lecserélésével alapvetően meg is változott.

Immár minden emberi testben külön, s önálló lélek lakozik, amely (AKI) felelősséggel tartozik az egyéni EGO erejének valamennyi földi gondolatáért, kimondott szaváért és végrehajtott tettéért. S azóta, teljes gőzzel, egyre gyorsuló ütemben dübörög a reinkarnáció.

Magyar vagyok. Jelenleg magyar vagyok, aki a Föld-Anya Kárpát-medencei szívcsakrájába született. Számomra természetes, hogy magyarként tisztelem-becsülöm nemzetemet, áldom szülőföldemet, s tennem is kellene azért, hogy népem ősidejű, töretlen hírneve és hagyományai fennmaradjanak, hiszen bármiféle jobbító szándék – az emberi világban – csakis a Szívközpontból, tőlünk kell, hogy kiinduljon.

Nem mindig voltam magyar, de sohasem tettem volna azt, ami mostanában „politikailag korrekt”, s amit az emberen kívül állat is csak ritkán tesz; hogy nem egy magyar ember belerondít a saját fészkébe.
Huncut megoldás ez, és sok hazai testvérem még büszke is erre.

Pedig csöppnyi odafigyeléssel bármelyikünk rájöhetne, hogy magyar gondolatokkal a nagyvilág eseményei és az emberi történelem viszontagságai könnyebben érthetővé válnak, s magyar szellemben és lelkiséggel élve sok minden a helyére kerülhet.
„Magyarul” ugyanis önmagától feltárul a sok-sok félrevezetés és hamisság, s emiatt mindaddig nem igazán alhatnak nyugodtan a világ urai, amíg a mentális dimenziókban egyetlen magyar gondolat is elsuhan.
Márpedig elsuhan, ugyanis a magyarság-tudat nem Kárpát-medencei adottság. Bőrszíntől, nyelvterülettől, nemzeti és faji hovatartozástól független, s csupán lelki érzülettől függ, hogy az emberek világában éppen ki a Fény Fia.
Aki bárhol is hasonló lelkülettel ölt testet, ha életében kicsit is eszmél, attól meghátrál a Sötétség. Meghátrál, de nem mond le róla! Mert a Sötétség Fejedelme is része a Teremtésnek, ezért vált az ember földi élete próbatételek sorozatává.

Ettől függetlenül a halál félelmetessége a törekvő ember számára lassan értelmét veszti. Ezért is örömmel tölt el Kahlil Gibran „Prófétája”, mely szerint, akárcsak az őseim hite szerint, a halálnak fehér szárnyai vannak, nem pedig feketék. Maga az Átmenet pedig sohasem felesleges, s „Ő megbocsájt minden hajnalon” (Mach Orsolya)

Mindazok részére, akik kételkednek a földi életet követő létezésben, bemutatok két kételkedőt, akik egészen másban kételkednek:

Két, születés előtt álló magzat beszélget egymással az anyaméh biztonságos melegéből.
­– Figyelj! –, mondja az egyik. – Te hiszel abban, hogy van élet a születés után?
– Nem, nem hiszem! – válaszolja a másik. – Onnan ide még nem jött vissza senki.

Lassan szakadozik fel a ködfátyol, amely sok ezer esztendeig elválasztotta egymástól az „Odaát” szellemi dimenzióit és a jelenlegi háromdimenziós földi világunkat. Feladatunk volt a Matéria mélységekig történő megismerése, s az Anyag minden irányú birtokba vétele, s ez részünkről olyan sikeresnek bizonyult, hogy ebbe szinte belerokkant a Föld.
De a Szeretet Üzenete a magyarság részére célzottan, valahogy így szól:
„Csalódnod kell a Matériában, mert Te nem az Anyag világához tartozol”!

Soha, de soha nem volt még ennél nagyobb a Feladat, nem történt még ekkora kihívás arra vonatkozóan, hogy a bennünk képződő sátáni hajlamoknak végre méltó módon ellenálljunk.

Magyar vagyok, s magyarként furcsa világba születtem. Az idő múlásával körülöttem egyre többen emlékezni fognak az előző földi életeikre, s bármit hoz is a Sors, immár gyanítható, hogy a Fény Fiai által a világnak mindenképpen jobbulnia kell.

Ez most még nem az én világom. Mindenütt a földkerekségen a fejem tetején ülnek a Sötét erők és azok kiszolgálói, mert ez most a Sötétség Kora.
Nagy és fontos állomása ez az emberi világnak, amelyet sok-sok tévedése folytán mindenképpen ki kell próbálnia, ezer évek óta készülünk erre, s jól tudtuk, hogy ez bekövetkezik. De „senki sem eshet bele olyan gödörbe, amelyből valaki már ki ne kapaszkodott volna, nincs olyan magas hegy, amelyet valaki már meg ne mászott volna, s nincs olyan fájdalom, amely el ne múlna” (Anubis)

S mégis, micsoda sajátossága népemnek: a nagyvilág üzletember-régiója, s a pénz urai mindenütt azon derülnek, hogy amíg a többi nép állandóan lázong, a béketűrő magyarok hátán „fát lehet vágni”.

Nem véletlen ez: Őrizzük a Fényt.

Vagyis talán éppen olyan fontos feladatunk, hogy jelenlegi kétségbeesett helyzetünkben, a Maria-Szuzanyankvilágban történő szétszórattatásunk közepette hígítsuk, szelídítsük a mindenütt örvénylő gonosz hajlamokat, mint amilyen fontos, hogy becsülettel helytálljunk a Kárpát-Őshazában. Minden helyénvaló tehát, kivéve a kétségbeesést!
Kényszeres várakozás közepette alakul a lelkünk, mert amennyiben hagynánk magunkat; felfalhatnának a hiénák, ha pedig méltó módon odacsapnánk; akkor a bennünk élő Boldogasszony-Tudat sérülne, s ezt Föld Anyánk és az egész világ megsínylené.
Ez a kényszeres várakozás pedig amiatt (is) szükségeltetik, mivelhogy nehezen összefogható magyarságunknak kénytelen-kelletlen talán már sikerülne a népek versenyében helyezést elérnie, de még mindig nem mutatunk semmi hajlandóságot arra vonatkozóan, hogy önként, önzetlen odaadással a népek Tanítójává váljunk.
Márpedig csakis akkor szűnne Noé reánk vonatkozó bibliai kettős átka, melyet önnön Szeretetenergiáinknak ilyenformán kellene legyűrnie.
Mert e szempontból nem az a lényeg, hogy az Ószövetség nem egészen a mi hitünk, hanem az a lényeg, hogy amíg azt naponta milliárdnyi ember forgatja, olvassa, avagy hallja a keresztény templomokban, Boldogasszony-tudatú magyarságunk egyéb más módon nem képes ekkora szellemi erőnek méltón ellentartani.

Ettől függetlenül, az irányított média mérhetetlen mennyiségű és követhetetlen információáradata hatására, jelen elesettnek vélt állapotunkban sok-sok magyar ember – az itthoniak közül – szívesen magára vállalná a fejlettebb nyugati országok átlagos állampolgári életformájának lehetőségeit és életminőségét.
Ez azonban immár nem sok Fényt hozna a Kárpát-Hazába, sem a világba, mivelhogy „amit kőbe véstek, az nem garancia az értéke felől”.

rabok-nemleszünkTermészetesen az ember sorsát nem az határozza meg, hogy palotába vagy putriba születik-e, s még csak az sem határozhatja meg, hogy sikerül-e jólétbe menekülnie, avagy sem.
Az egyedi ember pontosan abba a közegbe születik bele, abba a sodorvonalba inkarnálódik, ahol számára a legjobb esély adódhat a szükséges élettapasztalatok megszerzésére.
Ily módon rendeződik körénk az éppen aktuális emberi kapcsolatok áradata, a pillanatnyi vagyoni helyzet, s a megannyi „véletlen”.
Hogy azután az illető emberlény az aktuális földi életével a saját karmikus állapotán pillanatonként éppen ront-e, avagy javít, az már az ő legszemélyesebb magánügye.

Jelen nagyvilágban persze sok még a zavar, hogyne lenne hát adott kultúrában a szűkebb környezet mindenütt kihegyezve a másként gondolkodókra, s másként cselekvőkre, akik a társadalom mércéitől eltérni merészelnek?
S a többség keze ilyenkor hamar a stratégiai robbanóanyag után nyúl, melynek megnyilvánulási formája a Vízözön óta: az Ítéletalkotás.
Bennem is sok még a zavar e tekintetben, próbálok hát nálam bölcsebbek segítségével gondolkodni:

Alapvetően félreértjük a bennünk rejlő ítélkezési hajlam legkiválóbb fékező erejét: a Megbocsátást, s könnyű emiatt tévedésbe zuhanni.
Különösen nehéz e tekintetben állást foglalnia a (dogmatikusan engedékenynek tetsző) keresztény hitrendszeren belül megoldást keresőknek, mégha ez a kereszténység soha, de soha nem is volt egységes. Mert hát maga a Megbocsátás központosított fogalmi meghatározása elfogadható ugyan, de a főpapi vezetés immár szinte semmiben nem képes az egyszerű embereknek követendő példával elől járni, hiszen éppen ők nem élnek a krisztusi kívánalmak szerint. Márpedig „a hatalomvágy elkerülésének egyik módja az önkorlátozás – hogy kész vagyok mások szolgálatára” (Paul Young: A viskó)

Valaha bizonyos, hogy léteztek emberi értékeket felmutató, emberszerető hitvallások, (MU vallása, Yotengrit, ataiszi Istenanya-hit, pártus birodalmi vallás, ősmagyar Tórem hit), de a jelenlegi zsidó, keresztény és iszlám fundamentumok lényege nem éppen ez, márpedig valamennyi másokra erőltetett hit neve: szolgaság.

Kettőezer éve próbáljuk megérteni, s talán olykor alkalmazni is, hogy „Ha megdobnak Jezus-Partus-herceg-300kővel, dobd vissza kenyérrel”! Krisztusi figyelmeztetést hordoz ez, hogy „Ne üss vissza”! Puszta fizikai erőt fitogtatni nem bátorság, hanem éppen a berögzült félelem jele, s nem erő, hanem éppen gyengeség.
S a „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” szintúgy azt sugallja, hogy minden megbocsátással mi magunk nyerünk bocsánatot.

De a megbocsátás nem felejtést jelent, s nem jelenti azt, hogy a vétkesnek nem kellene felelnie a kár-okozásért.
„A megbocsátás azt jelenti, hogy elengedjük a másik ember torkát” (Paul Young: A viskó).

Mivel mindezeket gyakorta félreértjük, s a mi országunkban évtizedek óta joggyakorlat a bűnpártolás, a báránybőrbe bújt farkasok gyakorlott kár-okozók, ezek a károk pedig lehetnek „fizikai szintűek”, de lehetnek érzelmi, lelki-szellemi-erkölcsi, világfelforgató és elementális erejű károk is. Ezek közül a „fizikai szintűeket” még úgy-ahogy értjük, s vagy kezeljük, vagy nem, az érzelmi, lelki-szellemi-erkölcsi kár-okozással „hivatalból” senki sem foglalkozik, a világfelforgató és elementális kár-okozásra pedig csupán csak utólag, a távoli jövő lesz képes rávilágítani.

Tény azonban, hogy nehéz lenne olyasvalakinek kijelentenie, hogy „nem haragszom érte”, akinek szüleit, gyermekét, élete párját valakik megölték. S attól még senki nem válna jobb kereszténnyé, ha ezt megfeszülve képes lenne megtenni, de erre talán nincs is szükség.
Neked, ezzel kapcsolatosan csak egyetlen dolgod van; „Ne engedd, hogy a harag, a fájdalom és a veszteségérzet megakadályozzon Téged a megbocsátásban, és abban, hogy levedd a kezed annak az embernek a nyakáról” (Paul Young: A viskó).
De „Ne ítélj”! Mert az nem a Te feladatköröd!

A legteljesebbek és igazán irányadók erre vonatkozóan Jézus szavai: „Bocsáss meg nekik Atyám, mert nem tudják, mit cselekszenek”!

Sok minden van, amit még fel sem foghatunk, s még az egyszerű Megértés is a vandál fokozatoktól Isten Országáig terjedhet, valamennyi fokozaton személyes (!) megtapasztalást igényel, s egyik fokozaton sem könnyű Emberként „három nádszálon” megállni: (igazság, bölcsesség, szeretet; Máté Imre: Yotengrit).

Mert „sok van még bennetek, ami ember, és sok van bennetek, ami még nem ember” (Kahlil Gibran: A próféta).

Itt és most a legtöbbünk legfeljebb, ha a saját fizikai testével képes létezőként azonosulni, de még ezt sem ismeri olyan alapossággal, ahogyan illene.

A földi világot elhagyva elenyészik a fizikai testünk, feloldódik az érzékszervi-érzeti testünk, s az érzelmi teltségünk válik a testünkké, ki milyen széppé avagy rúttá alakította azt a földi élete során. (Itt jön be a mennyország vagy a pokol, de a leglényegesebb, hogy tehát testünk „Odaát” is lesz)!
A mennyek országát követően, a Fény felé haladva, „idővel” értelmét veszíti maga az Idő is, elenyészik az érzelmi testünk, s előbb-utóbb a gondolattestünkben találjuk magunkat, (kinek, milyen szép, vagy csapnivaló gondolatokra tellett, amíg élt). S e gondolattest kísér bennünket a krisztusi szeretettestünkig, s majdan azon is túlra.
Mert ami itt felsorolást nyert, az mind-mind csupán az átmeneti állapotainkat, létezésünk ideiglenes tükrözéseit jelenti, mivelhogy „Semmi sem állandó, csak a Változás” (Buddha), s még ezt követően is Csodavilágokból árad felénk a Fény!

Magyar vagyok, egyre éberebb küldetés-tudattal, s emberemlékezet előtti időktől erre vár az Égi Birodalom.
Jelen életemben birtokosa lehetek az elhomályosított és agyonhallgatott kultúrák valamikori legtökéletesebb nyelvének, amelynek ma magyar nyelv a neve, s a valaha létezett legkifejezőbb
„Égi eredetű ABC-jelrendszernek”, amelyet ma székely-magyar rovasirasrovás(írás)-nak nevez a világ.
Az Európai Ősgén szinte csak a magyar népnél lelhető fel, más népeknél csak nyomokban található, vagyis: mindenki más előtt, mi itt már léteztünk.
Bennem is tudatosult, hogy az ún. „klasszikus kultúrnyelvek” egytől-egyig „a hajdani ősmagyar nyelvem módosult, rontott formái” (Jókai Mór),
“tudom, hogy a „sumér nyelv a magyarnak nem rokona, hanem a XX. századi fokon a sumér nyelv maga” (dr. Novotny Elemér).
Megértettem, hogy a mai magyar nyelvem egekbe nyúló sziklaszirtként állja minden más nép és más nyelv rohamát, s nagyszerűen ellenáll a belső akadémikus és politikai csalárdságoknak és tudatos rontásnak is. Az pedig szintén bizonyított tény, hogy ilyen kiforrott nyelvi csoda az emberi világban, s a Kárpát-Hazában, csakis több ezer vagy több tízezer éves, helyhez kötött, békés és dolgos életforma esetén, stabil jelenlétünk mellett alakulhatott ki.
S már azt is tudni vélem, hogy mindezek a (nem mai) megállapítások sok nemzetnek nem fognak tetszeni.

Sajnálom, amiért sok-sok nép a Világtörténelmet és az Igazságot folyamatosan a pillanatnyi érdekeihez igyekszik igazítani, s hogy nézőpontjuk ennyire eltér az enyémtől. De a Mammon fókuszán keresztül bizonyára valóban más a fontossági sorrend és más is a világ. Ismerve a reinkarnáció szigorát, kifejezetten sajnálom azt a politikus réteget, akik nem a nép lehetőségei és létformája között élve próbálnak a trónusaikról KÉP-viselni bennünket, sajnálom az összes „fajvédőt” és rasszizmust gerjesztő „megélhetési hangadót”, amiért egyikük sem a gyámolítottjai között éldegélve „küzd” védenceiért, és sajnálom azt a közeli és távoli papi garnitúrát, akik úgy gondolják, hogy Istent kisajátíthatják.

penz_hatalom_elvezetIgazi, korszellemnek megfelelő, irányított nagy csapás, hogy pillanatonként embermilliók álldogálnak világszerte hosszú sorokban a Mammon oltárai előtt, (bankok, pénztárak, csekk-befizetés, átutalások, napi pénzügyi tranzakciók), míg a világ templomainak oltárai az egyszerű emberek elől szinte egész nap el vannak zárva.
Minden sátáni erő kényszerrel toloncol embereket a saját oltárai elé, míg Krisztus a Lelkedben csupán irányt mutat.

Volt valaha egy poklot nem ismerő, bűn és büntetés nélkül való Érdek Nélküli, arvisuraEgyistenhitű Szeretetvallás, amely mintegy 50 000 évvel ezelőtt élte fénykorát. (Csicsáky Jenő: MU az emberiség szülőföldje, benne MU vallása). Alapvetése az Arvisurával, Yotengrittel, Magyar Bibliával megegyezik. Jómagam ennek a híve vagyok, mely szerint – az ember földi életét illetően – mindegyikünknek csakis önmagával kell elszámolnia.
Ezen ősvallásom egyedülálló, s immár „rokontalan”. Benne a férfi és a nő egyenrangúsága, (az Ural-előtti turáni, dualista világkép) „a szabadság alapvető garanciája” (Máté Imre: Yotengrit).
Legalábbis azzá válhatna a világban, s ez merőben eltér a rabszolgatartó népek és a sivatagból érkező (mai európai) térítő-vallások eszmerendszerétől, hiszen: „amit kőbe véstek, az nem garancia az értéke felől”.

Hitem szerint mindent szabad, ami nem árt másnak, s ami javamra és minden élő javára M BIBLIA 001válik. (Magyar Biblia, Yotengrit, MU, Arvisura, dr. Marlo Morgan: Vidd hírét az Igazaknak).
Emiatt máig el sem tudom képzelni, ami nálunk naponta történik; hogy testvér testvért, magyar magyart elad, s rabszolgasorba dönt.

Van hit, ahol büszkék arra, hogy a legkisebb fiút eladták a testvérei, de ez nem az én hitem.

Mohamed büszke volt a feleségeire, s tisztelte a nőket. Ezt a követői, még az Ő életében, „elfelejtették”!

Nő és férfi, a Biblia szerint is, együtt képviselnek egy Egységet.

Nálunk magyaroknál ez az EGY-ség oly mértékben a génjeinkbe kódolt „Boldogasszonyi Tudatosság”, hogy szinte minden néptől eltérően, nálunk a páros testrészek számítanak EGY egésznek, vagyis egy kéz, láb, szem, fül, vese MAGYARUL csupán félkezű, féllábú, félszemű, félfülű, stb. ragozást kaphat!
Vajon a letűnt Idők milyen távlatából érkezhetett az a NYELV, amely a Dualitáshoz ennyire hozzáidomult!?
Nő és férfi, egymás nélkül, csupán felét jelenti az EGYSÉG-nek. S hogy ez miképpen módosul „liberálisan” a gyermeklélek, a Nap és a Hold, és az őserejű emberi érzület sérelmére, azt gondolják végig a „szabadosan” fajtalankodó társaink!

Ami fent, az lent, s ami lent, az fent: A Nap és Hold az égbolton: ennek a neve: Élet.
Ha ehelyett két Nap kerülne az égboltra, szétégne minden, ami él, ha pedig két Hold szégyenlősködne odafent Nap helyett, szétfagyna a világ. Mert ami lent, az fent is megvalósulhat, s irányadóként: olyan gabonát még sohasem vetettek, ami nem hoz termést.
A jelenlegi, Sötét erők által erőltetett „másság elfogadása” rendkívülien hat az emberi érzelmekre, de nem jelentheti azt, hogy kaotikus állapotot létrehozva az ő irányító tevékenységük legyen a mértékadó.

„Az ártalmas emberek ártalmas égi világot teremtenek, az meg még ártalmasabbá formálja őket” (Máté Imre: Yotengrit).

Születésemet követően engem is megkereszteltek, de engem akkor erről valahogyan elfelejtettek megkérdezni. Vagyis ez a megkeresztelés engem semmire sem kötelez, hiszen a hozzájárulásom nélkül történt, hacsak nem emelik törvényerőre, hogy „a hallgatásom beleegyezést jelentett”.
Mivel pedig ehhez tudtommal nem járultam hozzá, ez különösen arra nem kötelez engem, hogy bűnben születettnek és örökös bűnbaknak érezzem magam.
Más lenne a helyzet, ha a nagykorúságom eléréséig megismertetnének az elterjedtebb hitrendszerekkel, s azt követően magam választhatnék.

Jön ám a magyarázat a szülői beleegyezésről, a hagyományokról, a szokásmódokról, az illemtanról, meg hogy engem akkor, ott, úgymond: „felajánlottak”. No de eresszük el végre egymást!
Erre vonatkozóan csupán a bölcs, öreg paraszt bácsi békés mondókája jut az eszembe: „Tudja mit? Ha mindkettőnk megy a maga dolgára, abból nem lehet baj”!
Krisztus valahogyan sohasem beszélt a vatikáni pompa szükségességéről, a pápai tévedhetetlenségről, mindig az írástudók és írott dogmák ellen szólt, s Isten nevében sohasem gyilkolt. Emlékezzünk, („Apostolok cselekedetei”); már a legelső tanítványai is gyilkoltak, „és akkor nagy félelem lett úrrá a gyülekezeten”. No, így kezdődött az elfajzás, Krisztus halála és feltámadása után néhány nappal. (Mert csakis Isten tévedhetetlen).
S folytatódott úgy, hogy „Apostolok cselekedetei” címszó alatt szinte csak Szent Pálról, s csak Szent Pál-tól olvashatunk, aki Jézust sohasem látta, mert a „tisztes utókor” a valódi Apostolok cselekedeteit a Bibliából valahogyan, mintha kirekesztette volna.

De egyébként az én hitembe nem fér bele sem az „egyházi átok”, sem a főinkvizítor ártalmas szerepköre, sem pedig a tiltott könyvek jegyzéke.

S nem igazán értem, ahogyan az itteni papság megveti az „ezotériát”, amikor maga a vallási ködösítés, misztikum és homály a legkifejezőbb ezotéria, hiszen a tudomány módszereivel nem igazolható. Ha pedig valami tudományosan nem igazolható, akkor ezoterikus.

A saját Hitemet magam szeretném magyarázni, s amint erre megérettem, tanulmányozni fogom a világ fellelhető hitvallásait. Ezek után pedig, az Egy Élő Istent nem kisajátítva, Érdek Nélkül tartozva Hozzá, az egyéb formaságokról majd idejében, szintén magam fogok dönteni. Mert „a hit az ember és teremtője közti dolog, ahová mást nem szabad beengedni”! (Alpaslan Ertüngealp) (török)

Kám, Kus, Gilgames, Nimród, Gudea, Turán, Kánaán, Hunor, Magor, Ős-Ten nevei mégis Brueghel-tower-of-babelvalahogyan jobban illenek hozzám, s olykor felmerül bennem a kétség, mintha az elmúlt néhány évtized válogatott magyar miniszterelnökei, piros nyakkendős gyermekkorukban nem az Egri Csillagok kötelező olvasmányának lelkesítő nemzeti légkörében, s nemes szellemében nőttek volna fel.
Hogyan lehetséges, hogy a nép által választottak a hatalom minden áron való megszerzésére eszközül használják az országot és a népet – aki választotta őket –, amikor éppen a hatalom eszközét kellene a nemzet javára fordítaniuk?
Az emberiség immár vérzivataros időszakok ezreit próbálta ki, s mindig ugyanaz volt az eredmény, amennyiben a hatalom és a tudás nem volt képes erkölcsi tartással, béketűréssel és bölcsességgel párosulni: a hatalomra vágyók rabigába hajtották a világot, a kötelezően államvallássá lett hitek „Isten nevében” megkezdték a gyilkolást.

Az írott emberi történelem elérhető információi szerint eleddig – a hajdani Anyakontinensen kívül – a sumér, szkíta, pártus, arámi, ősmagyar Egyistenhitű, Érdek Nélküli hitvallások voltak azok, akik ritka kivételként, béketűrő módon, engedélyezték a teljes vallásszabadságot. A többi társadalmi berendezkedés mind-mind gyilkolta a más vallásúakat.

A Boldogasszony-tudatú népek sohasem tartottak rabszolgákat.
Ők azok a világszerte létező magyari népek, akiktől az országaikat az erőszakosok már egytől-egyig elvették.
Jelen nagyvilágban az egyetlen olyan Boldogasszony-tudatú, (1000-ben és 2000-ben Szűz Máriának felajánlott) nemzet vagyunk, akiknek még van saját országuk.
Nagy a külső és a belső nyomás rajtunk, de anélkül, hogy erre különösebben figyelnénk, a Karma Sorskereke valamennyi élő ember jelenvalóságát és cselekedeteit elemezve gurul tova.
Lesz ítélet is; mindegyikünk önmaga felett fog ítélkezni, de ennek is – előbb-utóbb – reinkarnáció lesz a neve (is) és a következménye (is).
Hát még milyen következménye lehet annak, ha kritikus élethelyzetekben, önmagunk felvállalása nélkül, büntetlenül cselekedhetünk.
Ennek sok-sok ismert példája közül (éjszakai betörések, bankrablás, erőszak, támadó kutyák kiképzése, stb.) emeljük ki az ARC-nélküliséget.
Ennek persze léteznek tisztességes formái is, mint pl. a nemzeti örömünnepek összejövetelei – ahol nem a hangadó a lényeg –, a megszentelt napok közös tisztelete, a megemlékezések összejövetelei, s ha másnak oly módon lehetünk segítségére, hogy az illető észre sem veszi. Mert ezek tiszteletet parancsoló névtelenségek.

A világban a legtöbb durvaság a személyiség felvállalása nélkül történik, a külső és belső sötétség leple alatt. Persze, hogy a társadalomnak gyakorta szüksége lehet regulázott alakulatokra, (MÁV, tűzoltóság, mentőszolgálat, rendőrség, katonaság), ahol is – nem kétséges –, nem az arcvonások, hanem a tevékenység a lényeges.
Léteznek azonban arc nélküli, név nélküli, azonosítási szám nélküli, egyenruha nélküli, fekete maszkot viselő roboter-alakulatok, akik az emberi kommunikáció valamennyi elemi módját felrúgva, még a tekintet erejét sem vállalva a kapott parancsra várnak. Annak, aki ezt Magyarországon kitalálta, „Odaát” nem szeretnék a bőrében lenni!
Mert ez így feltétlenül félelmet gerjeszt, s fő célja csak az lehet, hogy majd, ha szükséges, az őket irányító Hatalom nevezhesse meg, hogy kik ellen kell az ilyen alakulatokat bevetni. Részemről egyetlen napig sem szeretnék olyan helyről fizetést kapni, amelyről a családom nem tudhatja, hogy hol van és mi rejlik mögötte, hogy közeli és távoli ismerőseim ne is sejthessék, hogy hol dolgozom, hová megyek és mit csinálok, s a közvetlen munkatársaim ne is érdeklődhessenek, hogy honnan jöttem.

Mintegy 150 évtől 1500 évre visszamenőleg létezhetett ilyen pozíció Európában, kettő is: az egyik a hóhér volt, a másik az udvari bolond.

Erre a nem egészen üdvös örökségre pedig az az érzésem, hogy nálunk már fekete korona is került, mert ha itt valami zavar lenne, s valakik fekete ruhában, fekete álarcban ütnének Téged, azokról még azt sem deríthetnéd ki, hogy milyen nyelven beszélnek.

Valamennyi embernek elegendő problémája adódik a földi élete során, hiszen éppen ezek felvállalása érdekében születtünk embertestbe. De egyikünk sem kedveli, ha mások rendezik körénk a problémákat.

Nagy kegyelem azonban biztosan tudatában lenni annak, hogy mindegyikünk életében elkövetkezik az idő, amikor is le kell venni a maszkot. S ebben is az a legtitokzatosabb, hogy amikor már levettük a maszkot, s nem itt leszünk már, akkor sem egy gödör mélyén leszünk eltemetve, s nem „örök nyugalom” lesz annak a neve, hiszen „semmi sem állandó, csak a Változás”.
Amilyen tiszteletet parancsoló azonban az emberi kegyelet-adás szertartása – többnyire kicsiny emlékezéssel egybekötve – a temetéseken, olyannyira nagy kihívás, (derűs, megkérdőjelezhető, szemfényvesztő?) egy-egy keresztény „Örök nyugalomba” helyezés, amely egyidejűleg hallgatólagos és szemérmes hozzájárulás ahhoz, hogy bizonyos idő elteltével a szeretteink csontjait „törvény szerint” kiszórják a gödörből.
Ez hát a beígért (keresztény) „Örök nyugalom”? S amennyiben kegyeletsértésnek számít egy-egy sírkő, sírhant meggyalázása, (mert hiszen természetes, hogy annak számít), akkor vajon e fogalom miért függesztődik fel, s értékelődik át, amennyiben a családnak „a sírhely újramegváltására” nincs elegendő pénze?
Érdekes, hogy a zsidó-kereszténynek nevezett – Ószövetség-alapú – keresztény egyházaktól csak ennyi telik, amikor egy egyszerű zsidó rabbi ezt „Odafent” az ő Őrszellemével simán el tudja rendezni, s az övéit nem fogják kiszórni soha.

Magyar őseinknél – leszámítva ezt az „ezeréves” béna „átállást” – az ősi hitünk szerinti „Örök nyugalom” sohasem volt kétséges, habár azt ők is tudták, hogy mindez csupán az illető emlékét és halandó testét illeti meg, mert olyankor a lélek már messze jár. Ősi, kopjafás temetkezések esetén, amikor a kopjafának nyoma sem maradt, s a sírhant sem volt felismerhető, vagy másként fogalmazva: amikorra már az ükunokáknak sem volt emléke arról, hogy kinek a teste hol porlad, akkor szabad volt oda temetni, ahol hely kínálkozott.

De még ez a helyhez kötött temetkezési mód is mennyire eltér attól, mint amikor parcellákba szedett, számozott „sírhelyek” ugyanazon helyre temetéses kikotrását írják elő.

A magyarság e megfellebbezhetetlen hagyományát – mármint a hajdan volt ősök örök nyugalmát – csupán a sírrablók és a régészek bírálták felül.

Sajnálatos-e ,vagy sem, de éppen ezáltal derült ki, hogy az 5000 évvel ezelőtt élt ujgur-magyarok már azokban az ősi időkben fehér ingben, mellényben, díszvarratos feszes csizmában és kalappal a fejükön lettek eltemetve, amikor a „nyugati kultúra” európai népeinek még tán nevük sem volt.

ujgur-ferfiak

Ennyit az ősiségről, (2013-ban).

Magyar vagyok. S fogva tart a „Honfoglalás” mások által kreált, mondva csinált „Ezeréves” hamis mítosza, amely a saját földemen, más, „békés” népek közé települt, mihaszna idegenné tett engem.

MAGYAR vagyok tehát, hogy Lelkemben szabadon megkezdjem a HON-visszafoglalást.

Forrás: http://szokelajos.extra.hu/magyar-vagyok

Kategória: MAGyarságunk | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | 4 hozzászólás

Ezzel azért óvatosan….

Ki akarják vágatni az akácfákat!

„A Kárpát-medencében élő akácállományok majdnem 9/10-e Magyarország mai közigazgatási határain belül tenyészik. Hazánk erdőterületeinek közel 1/4-e akácos, s ezzel mind a fásított területeken, mind azokon kívül hazánk leggyakoribb fafaja.”

Egy Erdőmérnök aláírás gyűjtést indított annak érdekében, hogy megállítsuk ezt az újabb esztelen rendelet !

akac1

Az akác bizony agresszíven terjedő fásszárú.
Nálunk nem honos, s bár tényleg hatalmas állománya van, ez egy korábbi táj- természetrombolás (folyók gátak közé szorítása, az eredeti életformák szétverésével együtt járó lecsapolások, erdőirtások, stb. még a Monarchia kincstárának megtöltése érdekében…) sorozat “sebtapasza”.

Természetesen nem szabad egyik napról a másikra kiirtani, de aki ismeri az akác hosszútávú várható hatásait. (Komoly mennyiségű toxint termel, nincs lágyszárú fajokból csupán néhány bírja az együttélést vele. Gyorsan növő és gyorsan pusztuló fafaj.
Az erdőlakó vadak inkább kerülik,vagy kényszerből lakják. A talajt (mivel gyökérzónája inkább felszínközeli) kizsigereli a talajt.

Terjedésével (ami a mai napig intenzív, mesterséges) őshonos erdőalkotó fáinkat szorítja ki. Saját élőhelyén 3-5 generáción belül visszaesik élőanyag termelődése, mert a talajt addigra úgy kiéli, hogy már “ő” sem bír növekedni. (Ez a folyamat évekkel ezelőtt, már itt-ott szembetűnő volt.)

Nyilván érzelmileg mélyen él a kb. 250-300 éve az eredeti tájtól elszakított magyar lélekben (amúgy “magyar fának” is hívják), de ugye az a tény, hogy egy tölgy 8-900 éves erdőket is képes alkotni, az akác 100 éves állománya nem természetes közegében igen ritka, azért jelent valamit.
A méze, bár nagy tömegű, de nem a legjobb. (Ez bármelyik méhész igazolja “négyszemközt”. Az persze komoly problémát jelent, hogy sok méhész bizonytalan helyzetbe kerül, de ezt nyilván egy hosszútávú (100-120 éves) teljes tájrehabilitációs programmal lehet kezelni.

tisza_nHa valakit érdekel ezzel kapcsolatosan komoly irodalom jelent meg.

Közvetve Molnár Géza: A Tiszánál című könyve is foglalkozik vele, de az Orosz-Bartha szerzőpáros
Őserdők a Kárpát medencében című könyve is iránymutató lehet.

Ebben még fényképek is vannak az utolsó magyar 600 éves  -Száva menti tölgyesekről- illetve annak nyugati (osztrák) nyomásra történő kiirtásáról.

Ezek a fák 2 méter átmérőjűek és 30-33 méter magasak voltak.
Épp annyi, mint ma egy 10 emeletes.

Ezektől szabadított meg minket az az erdészet és vízgazdálkodás, ami az elmúlt évtizedekben  fenyőket és nyarasokat, akácosokat ültetett oda, ahol semmi keresnivalójuk, a szálalásos, Pro Silva gondoskodó erdőkezelés helyett hazudozva, ma is tarvágásos “művelést” folytat. (Manapság meg sajnálkozik, hogy a napsütéstől kiégnek a fenyők…)  Ugyanez elmondható a vizeseinkről is, akik a gátak  bontása helyett vízlépcsőznének az alvizi szakaszokon és csatornáznának a Duna-Tisza között…Nyilván ezek “kezelése” jó sok évig adna nekik munkát, végleg kiszárítva az országot…..
További bölcs és előremutató anyagokat Balog  professzor anyagaiból érdemes tájékozódni.
Balogh professzort így méltatják a neten….

Balogh János zoológus, ökológus professzor egész életét a természetvédelemnek szentelte. Élete utolsó pillanatáig kutatott és tanított.  Meggyőződéssel hirdette, hogy csak a nemzeti érdekek figyelembe vétele és a helyi érdekérvényesítés megerősödése óvhatja meg bolygónkat a pusztulástól.

Látta, hogy csak mi magunk óvhatjuk meg a környezetünket, és biztosíthatjuk a jövőnket.

Az aggódó ökológus szólt belőle, amikor felemelte a szavát a környezetet és minden egyetemes értéket pusztító ordas globalizmus ellen.
Ezt nem tudták neki megbocsátani a globalizmus lelketlen hazai szekértolói.
A professzor még megkapta a régen kiérdemelt Corvin láncot, de élete utolsó évét egyes, magukat baloldalinak nevező erkölcsi hullák hazug és méltatlan támadásainak össztüzében élte le.

A lelke erős volt, de a gonoszsággal nem tudott szembeszállni.

Áldás!

              Füzér Zsolt
Hatvani Környezetvédő Egyesület
Tel: 30/276-52-94
Kategória: MAGyarságunk | Címke: , , , | 2 hozzászólás

Így kaphat havonta 886 ezres nyugdíjat – Blikk.hu

Így kaphat havonta 886 ezres nyugdíjat – Blikk.hu.

Kategória: Egyéb | Megjegyzés hozzáfűzése

El lehet menni: jön az újabb kivándorlási hullám

És még azt mondják, hogy nemzeti kormányunk van!

Bal - Rad

Nem ért véget az egyre aggasztóbb kivándorlás, egy nemrégiben bemutatott kutatás szerint újabb százezrek tervezik, hogy külföldre költöznek. A kutatók úgy vélik, ez egy öngerjesztő folyamat, sokszor a kint lévők húzzák magukkal az itthoni rokonaikat, ismerőseiket. A magyarok lassan nem látnak más lehetőséget, egyre többen gondolják úgy, csakis Nyugaton boldogulhatnak. Megnéztük, mi van a számok mögött.
                                                                          Magyar fiatalok Londonban

Megromlott a családi élete? Úgy látja, rossz irányban megy Magyarország? Pocsék az anyagi helyzete, nélkülözik? Ha igen a válasz, akkor nagy valószínűséggel elgondolkodott már azon, hogy itt hagyja az országot. Mára ugyanis bevetté vált a nehéz helyzetbe került, rosszkedvű magyarok körében, hogy a kivándorlást választják, vagy legalább terveket szőnek arról, hogy Nyugatra mennek.

Az elmúlt években legalább 250-350 ezer ember hagyta el Magyarországot, de tavaly januárban a nagykövetségek becsléseire alapozva Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter már 500 ezerre tette a külföldön dolgozók számát.

Egy friss kutatás arra utal, a folyamat…

View original post 636 további szó

Kategória: Egyéb | Megjegyzés hozzáfűzése

25 éve …

A PÁRTOK EGY TŐRŐL FAKADNAK!

25 éve fiatalok voltunk. Ma öregek vagyunk.
25 éve szocializmus volt. Ma kapitalizmus van.

25 éve a Szovjetunió volt a szövetségesünk.
Ma Kínát szeretnénk szövetségesnek.

25 éve Szűrös és Pozsgai elvtársak az emelvényen Kádár mögött ülnek.
Ma Szűrös és Pozsgai urak az emelvényen Orbán mögött ülnek.

25 éve Martonyi és Járai elvtárs jó MSZMP káder (miniszterhelyettes, stb.) volt.
Ma Martonyi és Járai urak a Fidesznél jó káderek (miniszter, jegybank elnök, stb.).

25 éve Kövér Laci az MSZMP KB Politikai Tudományok Intézetének politikai Munkatársa volt.
Ma komcsigyűlölő házelnök.

25 éve a politikusok kommunista naplopók voltak.
Ma a politikusok jól fizetett naplopók. (Orbán első tétele: Csak az én komcsim a jó komcsi.)

25 éve hangulatjelentést készített az MSZMP.
Ma Kubatov listát a FIDESZ.

25 éve volt május elsejei felvonulás.
Ma van márciusi, októberi tömeggyűlés az Astoriánál, a Kossuth téren.

25 éve Kádár a sakkot támogatta.
Ma Orbán a focit.

25 éve reform kommunisták voltak.
Ma fülkeforradalmárok vannak.

25 éve senki sem lehetett milliárdos, de mindenkinek szerény elfogadható élete, biztos jelene és kiszámítható jövője volt.
Ma bizonytalan a jelened, kiszámíthatatlan a jövőd.

25 éve az ország pénzét úgy osztották el a parlamentben, hogy jusson oktatásra, egészségügyre, a Te és a MI jólétünkre.
Ma a gazdagok, a milliárdosok kapják az ország kenyerének javát.

25 éve megbecsülték a tisztességes munkát.
Ma az ügyeskedőknek, a csalóknak áll a világ.

25 éve a gyárak, az üzemek, a bankok, minden-minden Magyar volt.
Ma az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások nagy része külföldiek kezében van. A Magyar gyárakat bezárták, vagy privatizálták, jellemzően a külföldi tőke számára. A legtöbb gyárat azért vették meg, hogy a konkurenciát felszámolják, így a hazai gyárak többségét szétzúzták, bezárták, dolgozóit az utcára tették.

25 évvel ezelőtt volt nemzeti ipar.
Ma multik vannak.

Volt Ganz Hajó gyár, Láng Gépgyár Tungsram, Rico, Pannónia Szőrme.
Ma bankok és bevásárlóközpontok vannak A Váci úton.

25 éve volt Magyar műszeripar, olyan nagyüzemekkel, mint a MOM, a Gamma. Volt önálló hadiparunk, olyan üzemekkel, mint a Diósgyőri Gépgyár, a Rába, a FÉG, a
Danuvia.
Ma van fegyver a feketepiacon.

25 éve a Magyar ruházati iparnak olyan gyárai voltak, mint a Goldberger, a Panyova, a Május 1, a Vörös Október, a Zalaegerszeg, a Keltex.
Ma ruházati ipar nincs, de van kínai termék.

25 éve volt Magyar cipőipar. Martfűi termék nemzetközileg elismert volt.
Ma nem gyártunk Magyar cipőt.

25 éve a Magyar Ikarus évente 13 ezer autóbuszt gyártott, és a világ élvonalában volt. Szovjetuniótól, USA-ig.
Ma nincs, felszámolták, hogy helyébe a német, svéd és más használt buszok jöjjenek.

25 éve a Ganz-MÁVAG vonatokat gyártott a világ számos országának.
Ma kínai piac van a helyén.

25 éve Csepel Művek 60 ezer embernek adott munkát.
Ma kis kft-k vannak a helyén.

25 éve az ország vezetése a Magyar gazdaságot támogatta.
Ma a multikat, a külföldi tőkét szolgálja ki

25 éve az energiaszektor az állam kezében volt, nem kellett félni attól, hogy lekapcsolják a villanyt vagy nem tudunk fűteni, mert nem tudjuk kifizetni.
Ma a privatizált energiaszektor egekig emelt árai miatt az emberek nem tudják kifizetni a rezsit: csak idén 700 000 embertől vonnak 30%-to a fizetésükből köztartozás miatt.

25 éve a mezőgazdaság egymillió embernek adott munkát.
Ma alig százezren dolgoznak ITT.

25 éve olyan világhírű üzemek jelentették a Magyar mezőgazdaságot, mint Bábolna, Mezőhegyes, Nádudvar.
Ma ez már a múlt.

25 éve hazánkban 8,7 millió sertést tenyésztettek.
Ma ebből csak 4,1 millió maradt.

25 évvel ezelőtt nem tudtuk, hogy MI az a parlagfű.
Ma annyi a parlagon heverő, megműveletlen föld, hogy parlagfűből „allergiás!” Betegekből nagyhatalom vagyunk.

25 évvel ezelőtt majdnem kétszer annyi húst ettünk, mint ma. Nem csak azért, mert háromszor annyi tehén és disznó volt, mint ma. Ettünk, mert volt, mert jó volt, s főleg, mert tellett rá, bár ma azzal riogatnak, hogy ez egészségtelen.
Ma drága a hús, egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű külföldi húst eszünk. Fogyókúrázunk, mert nincs pénz kajára.

25 éve napi 8 óra munkából elfogadhatóan meg lehetett élni.
Ma sokszor 12-15 óra is kevés.

25 éve miénk volt Magyarország.
Ma a külföldiek szolgái vagyunk saját hazánkban. (Vásárhelyiek figyelmébe: Hódgép, Metripond, Hódiköt, Alföldi Porcelángyár. A termékekre az volt ráírva, hogy: Made in Hungary – pedig el voltunk nyomva…! Ma a kevés Magyar termékre, ami még van rá van írva Made in CE – pedig szabadok vagyunk.)

25 éve 20 milliárd dollárral tartoztunk a világnak.
Ma130 milliárddal tartozunk.

25 éve, gazdálkodtak a hitelekből.
Ma ellopják.

25 éve a kórházban az számított, hogy MI a bajod, mid fáj?
Ma az számít, hogy mennyi pénzed van.

25 éve a beteg minden körülmények között kapott ellátást.

25 éve nem voltunk gazdagok, de sok mindent megengedhettünk magunknak: üdülést, éttermet, szórakozást.
Ma sem vagyunk gazdagok, és egyre ritkábban engedhetjük meg magunknak az üdülést, az éttermet, a szórakozást, vagy az egyik, vagy a másik, de gyakrabban egyik se.

25 éve az emberek többsége nyaralni ment. Gyári üdülőkbe.
Ma a családok 59 százaléka nem megy nyaralni. A gyári üdülőket privatizálták.

25 éve a nyugalomba vonulás tisztes nyugdíjat és megbecsülést jelentett.

25 éve nem voltak hajléktalanok, s a biztos megélhetés miatt senkit nem fenyegetett az a veszély, hogy az utcára kerül.
Ma Magyarországon 85-90 ezer hajléktalan él, s évente több mint 2000 lakást árvereznek el. A felmérések szerint magánemberek esetében gyakorta árvereznek a kifizetetlen villany-, gáz- és más rezsiszámlák következtében, de magas az illetéktartozások miatt elindított végrehajtások száma is.

25 éve a cigány is dolgozhatott, sőt dolgoznia kellett!
Ma szociális segélyért áll sorba, dolgozni meg már elfelejtett.

25 éve több mint tíz millióan voltunk.
Ma 10 millió alá süllyedt Magyarország lélekszáma.

25 éve a gyerekedre biztos jövő várt. Tanulhatott, munkát kapott, családot alapíthatott.
Ma nagyon sokak számára egy lehetőség marad: külföldre menni.

25 éve volt társadalmi ösztöndíj, és a diplomásokra munkahely várt.
Ma van diákhitel, amivel a jövő eladósodik. És várja a diplomásokat a munkanélküliség.

25 éve a pályakezdőket tárt karokkal várták a munkáltatók.
Ma körülbelül  80 ezer pályakezdő fiatal indítja életét munkanélküliként.

25 éve csak vízummal utazhattunk a legtöbb EU-országba.
Ma nem kell vízum, de csak az tud utazni, akinek pénze van. Neked van pénzed utazni?

25 évvel ezelőtt rend volt.  Éjjel bátran sétálhattál. Tudtad, hogy mi a jó és mi a rossz. A rendőr melletted állt, a rendőr mögött meg ott állt az állam.
Ma félsz éjjel kimenni az utcára, félted vagyonkádat. A rendőr nem áll melletted, és a rendőrt se védi meg saját állama!!!

25 éve mindenki be@sart a rendőrtől.
Ma rendőr @sarik be az emberektől.

25 éve akadtak korrupt politikusok, a hatalmukkal visszaélő állami emberek.
Ma Magyarország Európa legkorruptabb országai közé tartozik.

25 éve a munkatörvénykönyv a munkást, a dolgozót védte.
Ma a munkaadót védi.

25 éve a szakszervezeteknek véleményezési jogaik voltak az érdekvédelemben, szociális kérdések eldöntésében.
Ma a szakszervezeteknek nincsenek jogai.

25 éve kádári diktatúra volt és népi demokráciát ígértek mindenkinek.
Ma demokrácia van és orbáni diktatúra.

25 éve Aczél elvtárs osztotta a pénzt, a státuszt és az észt a kultúrában.
Ma Kerényi és Tarlós urak.

25 éve már lehetett politikai viccet mesélni.
Ma még lehet politikai viccet mesélni.

25 éve a demokrácia várt ránk.
Ma a diktatúra vár ránk.

25 éve ezt nem mertem volna elküldeni.
Ma ezt küldd tovább, ha mered!!!

Mertem, mert igaz!

Erre mondják! …valakik, kezüket dörzsölve:  ”Jó munka volt fiúk!”
 

Hivatkozás: A Google Csoportok szolgáltatásbeli fokos csoport írása.

Kategória: Egyéb | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , | 2 hozzászólás

Versailles végnapjai, az eredeti anyag.

220px-Speke’s_Monument_in_the_Kensington_Gardens,_London_2013_(4)Le kell szögezni, hogy semmi sem az, aminek látszik.
A politika egy mocsok dolog, egyre többen látjuk, és mégis tehetetlenek vagyunk.

A hatalomnak ma már megvan minden eszköze, hogy eljárjon az ellenszegülőkkel. Minden ott kezdődik, hogy a kormányok, nem csak nálunk, mindenhol a háttérhatalom helytartók szerepét játszák. Minden forgatókönyv szerint zajlik.

Addig, amíg ezt a köznép nem látja, nem veszi észre, tényleg nem lehet semmit se csinálni.
Megcsinálták a pártokat és egymásnak uszítják az embereket, sikerrel!

Amúgy létezik egy terv Nagy Magyarországról, de nem, úgy ahogy mi szeretnénk. Ilyen címszó alatt a Kárpát Medencére pályáznak.
Igen “ők”. Erdélyben is megy a felvásárlás. És akkor az “ők” “magyarok” lesznek. Mit gondoltok, miért foglalkoznak az ezeréves “közös múlttal”. 50- 100 év múlva ki tudja majd az igazságot, mert jelenben mindent átírnak.

Lesz Nagy Magyarország!
LESZ TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG!

nagy-moA minap kaptam kézhez nagyra becsült barátom, Geonczeol Gyula felkérését arra vonatkozóan, hogy ismételten megosszam ismerőseimmel és barátaimmal azt a páratlan és fölbecsülhetetlen értékű dokumentumot, amely a számunkra legfájóbb, lelkünket máig égető, húsunkba vágó kérdésről, Trianon kérdéséről intézkedett (volna) abszolút kielégítő módon. Mielőtt magát a dokumentumot ismertetném, szükséges azt történelmi keretbe helyezni, hogy érthető és világos legyen.

1990-et írtunk, amikor egyes nemzetek számára valóban történelmi változások történtek, természetesen kisebb-nagyobb áldozatok árán, de megtörténtek. A Szovjetunió széthullott. Az általa korábban bekebelezett országok önállósultak, Jugoszlávia elemeire bomlott, Csehszlovákia két részre oszlott, stb. Mindez természetesen nem ment végbe spontán módon, s mindebben egyező álláspontra kellett jutniuk az európai nagyhatalmaknak. Ez meg is történt annak érdekében, hogy az egyes, önállóságra törekvő országok igényei kapcsán nehogy politikai vagy gazdasági összeütközésekre kerüljön sor a nagyhatalmak között. Ilyen szempontból került terítékre Magyarország jóvátételi kérelmének megtárgyalása is. A két leginkább érintett nagyhatalom, a volt Szovjetunió akkori vezetői, Gorbacsovval az élen, Németország akkori kancellárja, Kohl és bizalmasai 1990 szeptemberében titkos tanácskozásra ültek össze Genfben, hogy egyezségre jussanak “Közép-Európa földrajzi-politikai kérdéseiben”…

trmainMost tessék figyelni!
Ezek a nagyhatalmak teljesen tisztában voltak azzal, hogy a többi európai országhoz hasonlóan, Magyarország is benyújtja jogos követelését történelmi határainak visszaállítása érdekében, azaz a gyalázatos és becstelen trianoni ország csonkítás jóvátétele, az eredeti, történelmi-földrajzi állapotok visszarendezése érdekében.
Ez egyáltalán nem volt kérdéses sem a német, sem az akkori szovjet vezetés számára. Annak érdekében tehát, hogy a magyar követelés benyújtása idején a két leginkább érintett nagyhatalom felkészülten és egyetértésben tudjon szembesülni a várható magyar követelésekkel, egy 12 pontból álló dokumentumot állítottak össze.

Az alábbi dokumentum szövegét elsőként a cseh Politika című, magánkézben lévő politikai és gazdasági hetilap közölte 1991. november 20.-án. A Szabad Újság, amely a mai napig legkitűnőbb képviselője a felvidéki magyarság érdekeinek, 1992. október elsején jutott hozzá a két nagyhatalom szakértői által összeállított dokumentumhoz, amelyet alább csaknem teljes terjedelmében adok közre, a bennünket nem, vagy kevéssé érintő passzusok kihagyásával:

1. A Német Szövetségi Köztársaság kompenzálást követel a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségétől az annektált Kelet-Poroszországért és az Odera-Neissetől keletre fekvő térségért;
2. …
3. A Szovjetunió nem fogja akadályozni Csehszlovákia felbomlását, mégpedig amiatt, hogy nincs elég garancia a közép-európai politikai egyensúlyra, illetve amiatt, hogy nincs elegendő feltétel Csehszlovákia nemzeteinek államalkotó tényezőként való elismeréséhez;
4. A Szovjetunió egyetért azzal, hogy a cseh-morva régió a jövőben, 12-15 éven belül bekerül az NSZK gazdasági érdekszférájába. Egyetért továbbá a régiónak Németországba történő politikai átirányításával;
5. …
6. Tekintettel arra, hogy amennyiben Magyarország hajlandó volna megőrizni a politikai és gazdasági stabilitást a Duna menti régióban, a SZOVJETUNIÓ  ÉS AZ NSZK  NEM  FOGJA  AKADÁLYOZNI  A  TRIANONI  SZERZŐDÉSIG  ÉRVÉNYES  HATÁROK  VISSZAÁLLÍTÁSÁT.

Justice-for-Hungary
Az NSZK növeli a Magyarországnak nyújtandó gazdasági segítséget, hogy a magyarországi életszínvonalat a szlovákiai fölé emelje, hogy azzal a Magyarországhoz történő csatlakozás a szlovákok számára is vonzó legyen

7. A Szovjetuniónak nincsenek ellenvetései azzal szemben, hogy német egyetemeket és középiskolákat alapítsanak a cseh-morva régióban, s ezeket az oktatási intézményeket Németország finanszírozza;
8. A Szovjetuniónak nincsenek ellenvetései Jugoszlávia feloszlásával szemben, egyetért Horvátországnak és Szlovéniának az NSZK gazdasági érdekszférájába történő átkerülésével;
9. …
10. Az NSZK nem kötelezi el magát Ukrajna, Litvánia, Lettország és Észtország kérdésében, s ezeket a térségeket nem tekinti az elviselhető mértéken felül gazdasági érdekszférájának;

11. A  SZOVJETUNIÓ  NEM  FOGJA  AKADÁLYOZNI  KÁRPÁTALJA  LESZAKADÁSÁT  AZ  UKRÁN  NACIONALISTÁK  DESTABILIZÁCIÓS  TEVÉKENYSÉGE  ESETÉBEN,  ÉS  AZT  SEM,  HOGY  KÁRPÁTALJA  A  MAGYAR  KÖZTÁRSASÁGHOZ  CSATLAKOZZON;

12. A Szovjetuniónak nincsenek ellenvetései a cseh határvidék szovjetek és németek általi fokozatos kolonizálásával szemben.

Íme, a nagyhatalmi szerződés, amely megalapozta a magyar nemzetet ért legnagyobb és legbecstelenebb csapás jóvátételét, a magyar lelkek gyógyulását, a történelmi Magyarország határainak visszaállítását! A nemzetidegen és áruló, anti-magyar kormány, Antallal az élen azonban elárulta a nemzetet, és föl se vetette a jogos trianoni jóvátétel, a jogos határrevízió kérdését. Nemzetünk sok évezredes történelmében ilyen arányú árulásra nincs példa! Sajnos, mivel ez a dokumentum “titkos” volt, valóban csak kevesen szerezhettek róla tudomást, így nem válhatott mozgósító erejű üzenetté, amelynek hatására megfelelő lépésekre lehetett volna kényszeríteni a hatalmat bitorló kormányt. Maradt tehát az árulás, a csonka hon, az elszakított magyar milliók megaláztatása, kisemmizése, folyamatos beolvasztása és a lelkek nyomorgatása…

igazsagot_magyarorszagnakÁmde nem véglegesen! A Történelmi (Nagy) Magyarország továbbra is követeli a maga jussát. Igaz, immár nem a fenti dokumentum alapján, mert annak időszerűsége felett elszállt az idő. Ennek ellenére ott tartunk, hogy bármely “magyar” kormány egyetlen nyikkanására, egyetlen beadványára elindulhat a lavina, amely maga után vonja a Történelmi Magyarország visszaállítását! Ez hamarosan meg fog történni, s a területrablóknak még arra sem lesz idejük, hogy szájukra vegyék álnok és hamis szólamaikat. Nem lesz idejük krokodilkönnyeik szétmaszatolására, mert olyan hatalom fogja követelni a határrevíziót, amellyel szemben pillanatnyilag nem létezhet ellenvetés.

Ez természetesen bennünket sem vigasztal. Arról a láthatatlan hatalomról beszélek, amely észrevétlenül hódít teret Magyarországon, észrevétlenül lopakodott a hatalomba, s szinte észrevétlenül érvényesíti akaratát. A betelepülésük folyamatos, s mint olyanok, semmivel sem elégednek meg. Amikor bármelyik pillanatban – úgy döntenek, hogy az országon belüli hatalmuk elég erős és immár megdönthetetlen, nem elégednek meg tovább az ország jelenlegi területével, mert hatalom-és területéhségük is határtalan.
Kihirdetik tehát a trianoni ország csonkítás jogtalanságát és annak tarthatatlanságát, aminek jóvátételéhez azonnal csatlakozik majd a világ összes állama, kivéve a területrablókat, s a régi, történelmi határok újrarajzolása immár csak a technikai megvalósítás idejét igényli… Mindenki eldöntheti magában, hogy ez mit jelent majd számunkra.

Trianon_cover_smallTény, hogy világraszóló ünneplésre nem lesz okunk.
Sajnos ezt eredményezte folyamatos elárultatásunk és a magyar diplomácia, valamint politika impotenciája. Mindezek ellenére, ezzel kapcsolatban azt üzenem a Magyarországot körülvevő területrablóknak, hogy lassan vége a pünkösdi királyságnak!
Az a Magyarországon kiterebélyesedő hatalom, amely bennünket is nyomaszt, rájuk telepszik, s egyik napról a másikra beléjük fojtja a szuszt új, viharos sebességgel meghozott törvényekkel és rendeletekkel. Még azt sem dönthetik el végérvényesen, hogy mit is hazudtak maguknak: “nagymorva” státuszt vagy dák dicsőséget, arra ébrednek, hogy tehetetlen rabszolgákká váltak.

Velünk egységben felléphettek volna minden idők legkegyetlenebb és legádázabb rabszolgatartói ellen, de mivel se nem láttak, se nem hallottak a bennük mesterségesen felszított magyarellenesség szürke hályogán keresztül, eszük ágában sem volt velünk szövetkezni, hogy együttesen lesöpörjük magunkról a közös ellenséget, azt a pióca réteget, amely ránk telepedett és megfojtással fenyeget bennünket.
Pedig együttesen megtehettük volna…

Mi, magyarok voltunk számukra az “ellenség”. Ehhez a magyarellenességhez és magyar-gyűlölethez gyűjtötték és halmozták magukban a kocsmabölcsességet és hazug szólamokat.

Ennek most érik be a gyümölcse: Külön-külön lesznek bedarálva és a történelem süllyesztőjébe hányva, ahol a pokol mély fekete gyászdrapériája alatt elhal a “Madari za Dunaj” hőzöngés.

Cúth János
/////////////////////////////////  Levelem
— Eredeti üzenet —

igaszsagot-magyarorszagnak

Elküldve: 2014. január 22. 11:49
Tárgy : válasz amerikai barátaimnak

Reagan elnok es Gorbacsov visszaadta a teruleteinket egy szerzodesben, hiszen Magyarorszag teruleti serthetetlensege a kelet – nyugati egyensuly megkerulhetetlen resze.
Reagan elnok pedig komoly allamferfi volt es ezt tudta. Nemugy a jelenlegi neo-wilsonista kormanyok.
Eppen Czuth Janos banyaszta ki ezeket az adatokat es nalam ez lecsapodott, mert hasonlo informacioim voltak, a becsi csapat csokkentesi targyalasok miatt, illetve mert az amerikaiak svajci egyeztetesein az amerikai kuldott Rostow, ovott a german orosz kozelkedestol. Errol a The Wall Street Journalnak nyilatkozott.
Akkoriban Amerikai Magyar Szovetseg igazgatoja voltam 1989 korul, igaz onnan is “eltavolitottak”, mint mindenhonnan, valoszinuleg az egyik washingtoni lobbista miatt, aki szdsz kotodesu volt.
Antall az szdsz -el es kissingerrel megegyezve szabotalta le a magyar feltamadast. Kuldok egy cikket, ahol ezt leirom. (Barikad 30 oldal, 2013, Marcius 14 koruli szam)
Ha Czuth baratunkkal beszelni tudsz, jo lenne ha ujra kozze tenne az eredeti Reagan – Gorbacsev megegyezeseket, mert az volt a Hideghaboru vege a kommunizmus lebontasa koruli megegyezes reszekent es abban egyeztek meg, hogy nem avatkoznak bele Ukrajna belugyeibe.
Ezt az idosebb Bush elnok vegre akarta hajtani, de Antall keresztbe fekudt.
A kissingeri neo-wilsoni vonal most ezt folrugja es ebbol lesz a konfliktus Oroszorszag es a nyugat kozott.
Ez lesz az entente es versailles vege. Martonyi egy selejt, aki ocska lejart mszmp-s es kisz titkaros doktrinakban gondolkozik es roppant karos, amit csinal, most is nem is szolt az ENSZ es a St. Germain szerzodesben biztositott onrendelkezesi es kollektiv jogokrol, mert a kisantantot vedelmezo szovjet alapszerzodeseket vedelmezi es a magyarvero vadallatokkal akar baratkozni, mert az van a rozsadombi szdsz-es paktumban, es ami “TITKOSITOTTAN” a Regan Gorbacsev egyezmeny folrugasara es ellensulyozasara lett kitalalva. A budapesti kormanyzatokkal ezt a gyalazatos programot hajtatjak vegre es nem veletlen, hogy feltuno a sok aljas arulas.
Reagan es Gorbacsov folulirta  mindezt, es most Versaille is veresen el fog bukni.
Arra kell figyelni hogy a magyarsag se bukjon el veresen az illegitim donteshozok es arulok miatt.
Karpatalja lecsatolasa Ukrajnrol es ezzel a nyugat hatarainak lezarasa pedig eppen erdeke a nyugatnak, de a keletnek is a szethullo szlovakia mellett.
Ezert lehetne most Karpataljarol megallapodni Oroszorszaggal, mert Ukrajna szethullik, es Oroszorszag ervenyesiteni fogja teruleti igenyeit.
Karpatalja orosz terulet versailles szerint, csak adminisztrativ okok miatt tartozott a szovjet idoben Ukrajnahoz.
Reagan es Gorbacsev visszaadta. Most kell rest utni versaille-on.
GGyula

“Ne tagadd meg a fajt miből eredtél, lángoló vért miből születtél, a föld mely éltet s eltakar, ha magyarnak születtél, hát maradj MAGYAR ! “

Kategória: A világ helyzete | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | 15 hozzászólás

Mi lesz veled, magyar?

2014-ben választások lesznek Magyarországon. Sokan keresik a megoldást, mit kellene, mit lehetne tenni a magyar érdekek érvényesítéséért. Én is keresem.

(A magyar érdek megfogalmazása a Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont 52. – 53. – 54. pontja szerint:
„Magyar érdek, a nemzeti egység megteremtése a közös célok megvalósítása érdekében. Közös nemzeti cél: A szabad Magyarország. A kárpátmedencei magyarság területi, gazdasági, politikai pozícióinak, valamint önellátó- és önvédelmi képességének a helyreállítása, fajta- és kulturális sajátosságainak a megőrzése, védelme. A magyar érdekek érvényesülését gátló akadályok békés, türelmes, de elszánt és tántoríthatatlan felszámolása minden magyar szent vállalása, feladata és küldetése.”)

király-b-izabella

1990-ben Magyarországon, a magyar nemzeti érdekek ellen való kívülről és felülről vezényelt rendszerváltás történt.

Rendszerváltás volt, ugyanis a társadalmi rendszer lényege a politikai viszonyok, a tulajdon- és elosztási viszonyok alapvetően megváltoztak. Akik a rendszerváltozást előkészítették és levezényelték, tudták, mit akarnak. Azt akarták elérni, ami Magyarországon mára megvalósult:
Nincs ország, haza, nemzet! Ami van, ami annak látszik, csak illúzió.
Mindez nem véletlen és nem hozzá-nemértés következménye, hanem egy előre megtervezett, tudatosan, fondorlatosan, erőszakosan végrehajtott összeesküvés végeredménye. Mert már a végénél tartunk.

A rendszerváltó, a háromszögletű kerekasztal mellett egyezkedő kiválasztottak elmondhatnák, – ha akarnák – mi is történt valójában 1982, 1987-88, 1989-90-ben.

Ha nem mondják, mert titkosították 90 évre, akkor próbáljunk józan-ésszel visszakövetkeztetni.

A Valutaalap alapokmányának kihirdetésétől (1982/6 törvényerejű rendelet) új típusú nemzetközi befolyás (konkrét parancsokkal, elvárásokkal, zsarolásokkal) jelent meg nálunk is. Az új liberális-kapitalista ideológia és gyakorlat megjelenése nagyon jól jött az akkor uralkodó kiváltságosoknak. Kielégíthetetlen vágyaiknak ugyanis már gátat szabtak, így terhessé váltak a kommunista hittételek. Örömmel váltották hát a vörös leplet kékre! „A leplek színe időnként változik, de a szellem alatta a régi!” Egyszerűen magántulajdonukká tették az addig egységes állami tulajdont. (Spontán privatizáció, előprivatizáció, privatizáció, ma államosítás-magánosítás trükk…). Átrendezték függőségi viszonyainkat. Most a NATO, az EU, és az IMF utolsó csatlósai vagyunk. Privilégiumként megszerzett szaktudásukat – közhatalmi helyzetükben is – saját céljaik érdekében, kifejezetten a magyar nép kirablására, átverésére, félrevezetésére használták, használják. Nemzeti jelszavak harsogásával folyik a magyarság teljes felszámolása.

A rendszerváltó kiválasztottak bármilyen korszerűsített alakban, új néven, új jelszóval jelennek is meg, nem kaphatnak (nem kaphatnának) bizalmat! Sajnos, csak ők a választék! Ugyanazon idegen kotlós alól keltek, és a napnál világosabb: idegen érdekeket szolgálnak. Elképesztő vagyoni gyarapodásuk (lehetősége, ténye) lényegében júdáspénz. Rendkívül tehetséges strómanok. Szinte hihetetlen hatalmuk forrása nem a népakarat. A kétharmad is csak szemfényvesztés. Az egész pártrendszer annyira komolytalan, hogy már tényleg komikus. Tulajdonképpen kivétel nélkül mind „média-pártok”, azaz tagságuk nincs. A hívek halmaza a kenőpénz mértékétől függően folyton változik. A médiumokban való szerepeltetésük, reklámozásuk során, sötét szerkesztőségi (és egyéb) páholyok mélyén kialakított arculattal jelennek meg a nagyérdemű előtt, és fognak fogyasztókat a választások idejére.

Mint már annyiszor, ma is sokan sürgetik a magyar összefogást. És mégis, milyen alapokon fogjunk össze? Az 1994-es választások előtt több nagy nemzeti-összefogás kísérletnek voltam résztvevője. A legfontosabb volt a MET (Magyar Egyeztető Testület), melynek elnökségi tagja voltam, s amelyben hazai szervezetek mellett az elcsatolt területek és a messzi nemzeti emigráció több fontos szervezete részt vett. Bukásának ugyanazok voltak az okai, mint az összes többinek: Az idealisztikus helyzetértékelés, jóhiszeműség, beépülés, és teljes eszköztelenség!

A Magyar Érdek Pártja nevében négy alapkérdést tettünk fel. Lássunk tisztán, milyen alapon fogunk össze! Úgy gondoltuk, hogy az összefogásnak alapja az alábbi négy kérdésre adott megfelelő válaszok. Kétségtelen, hogy a mai, rendkívül bonyolult, információs világunkban nem lehet egyszerű igennel, vagy nemmel válaszolni a nagy kérdésekre, de határozott véleményt, elképzeléseket, terveket kötelező megfogalmazni: Trianon, NATO, Európai Unió, adósságszolgálat! Ezek a kérdések mit sem veszítettek időszerűségükből, viszont még két kérdés ide kívánkozik. Tisztában kell lenni a zsidósághoz és a cigánysághoz való viszonyunkkal, – mondhatnánk a zsidókérdés és a cigánykérdés a magyarság számára létkérdés lett.

Súlyos, nehéz kérdések ezek, de az alábbi kérdések sem egyszerűek

Tisztában vagyunk-e Magyarország lakóinak, a „szavazópolgároknak” valós nemzetiségi-etnikai összetételével, a létszámarányokkal? Érdekviszonyaival? Tudati, lelki állapotával? Politikai tájékozottságával, elkötelezettségével? Ismerjük-e a valós nemzetközi helyzetet? Van-e esélye egy új formációnak megbuktatni ezt a 24 éve tobzódó, egyértelműen idegen zsoldban álló jobbos-balos-zavaros, képmutató, hipokrita tolvajnyelven szemérmetlenül hazudozó politikai vezetést? Van-e alkalmas szervezet, személy, aki mellé, mögé fel lehetne sorakozni? Aki elég bátor, hiteles? Van-e értelme egyáltalán részt venni a politikai közéletben ilyen körülmények között?

Ne legyintsünk lemondóan! Végig kell gondolni teendőinket, lehetőségeinket, kilátásainkat! A Magyar Érdek Pártja (megszűnt 2003-ban, az iraki háború elsodorta) álláspontját javasolom tárgyalási alapnak a szövetkezni kívánóknak.
Trianon

trianon3A Trianon-i diktátum (1920) kifejezetten Magyarország megsemmisítésére irányult. Ha nem így lett volna, akkor az 1980-as évek végén, kilencvenes évek elején lett volna lehetőség a kárpátmedencei történelmi Magyarország békés helyreállítására. Akkor, amikor a Szovjetuniót, Jugoszláviát, Csehszlovákiát lényegében háború nélkül – nagyhatalmi döntéssel – szétszedték, a két Németországot egyesítették, az Antall József vezette hazaáruló magyar kormány (és parlament) elkezdte megkötögetni a trianoni döntést véglegesítő kétoldalú alapszerződéseket. (A dél-szláv háború valódi oka külön elemzést igényel.) Jellemző, hogy Kucsma, akkori ukrán elnök lepődött meg legjobban, hogy nekünk, magyaroknak nem kellett Kárpátalja! Nagy a valószínűsége, hogy gyors bukásában naivitása is közrejátszott, nyilván nem volt beavatott. Megbízható források szerint Csehszlovákia felbomlása után a Felvidéken üresen álltak a szlovák laktanyák. Puskalövés nélkül lehetett volna visszaszerezni Felső-Magyarországot. Antall Jóska a téma felvetését is megtiltotta azoknak, akik egyáltalán tudtak ezekről az információkról, bizalmas fax-üzenetekről. Hej! Antall Jóska! Antall Jóska! Ezekről a nemzetközi jogot is sértő, kifejezetten magyarellenes alapszerződésekről, azóta sem esik szó! Balladure, akkori francia miniszterelnök még azt mondta: Közép-Európa problémái Trianonban gyökereznek! Azután 1994 júniusában, Párizsban stabilitási konferenciát rendeztek. Ott úgy döntöttek, hogy az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás feltétele a „hátsó szándék nélküli jószomszédi kapcsolatok”, melyeket alapszerződések aláírásával kell bizonyítanunk! Ha valóban menni akartunk volna a NATO-ba és az EU-ba, akkor legmagasabb szinten valósult meg a zsarolás bűncselekménye! De, hát ki akart menni? A rendszerváltó kampányban nem erről volt szó! Ezzel lényegében később sem igazán szembesült a magyar közvélemény. Csak úgy megtörténtek az események! A nagyhatalmak leplezni szándékozott kifejezetten magyarellenes nagy igyekezete arra irányult, hogy az 1990-es szabad választásokon felhatalmazott demokratikus és nemzeti parlamentek, mintegy népakaratként szavazzák meg az alapszerződéseket. Napjainkban a Trianon-kérdéssel foglalkozó szakértők – különösen 2010-ben a „nemzeti összefogás napja” törvénybe iktatásának indoklásaként – sorra jelentették meg „tényfeltáró”, „igazmondó” tanulmányaikat. Óriási adathalmazzal takart maszatolás, maszlagolás, ködösítés! S aztán az össznemzeti dagonyázás! A magyar múlt, a „körültáj” gyűlések történelmi helyszíne Bálványosvár és Tusnádfürdő – tusványosítása! A posványosi szabadegyetem! Eljátszani, hogy már nincs is érvényben Trianon! Lélekben egy a magyar nemzet, ha van országa, ha nincs! No persze, Antall Jóska is azt mondta: „Lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke vagyok!”, és eladta Kárpátalját! Vakulj magyar!

Milyen esélye van a magyarságnak igazságszolgáltatásra, az elbitorolt országát és a becsületét visszaszerezni? A Kárpátmedencét békés úton újraegyesíteni?

A rendszerváltó pártokkal semmi! De nem mondhatunk le róla! Az idő és a természet nekünk dolgozik. A világ szükséges és egészséges újrafelosztásának feltétele, a mai embertelen világrend összeomlása. El kell tűnnie a nemzetközi politika porondjáról azoknak a nagyhatalmaknak, és nemzetközi szervezeteknek, melyek a világ és az emberiség mai tragikus állapotáért felelősek! (Ha kirobbantják a III. világháborút, könnyen megtörténhet, hogy önmaguk sírját ássák meg!) „A világ újrafelosztása történelmi birtokperek során a természeti adottságok, az ősi birtokjog, az életszerűség, az önelvűség és önérdek figyelembevételével olyan nemzetközi konferenciákon rendeztessenek, ahol a magyarokat magyarok, palesztinokat palesztinok, indiánokat indiánok… stb. képviselnek. A világ újrafelosztásának, újrarendezésének alapja nem lehet más, mint az adott terület természeti-földrajzi adottságainak a figyelembe vételével az adott terület lakóinak eltartásához szükséges élettér biztosítása. Ősi birtokjog történelmi alapokon! Életszerűség: azaz a mára kialakult állapotok figyelembe vétele! Önelvűség-önérdek (minden nép önérvényesítő akarata) kölcsönös tiszteletben tartása.”. (1996. 06. 22. Visegrád-Mogyoróhegyi 108. pont)

A Kárpátmedence tökéletes természeti, földrajzi egység. A rajta élő népek önellátására alkalmas régió. A jelenlegi pénzrendszer és az Európai Unió összeomlása esetén készen kell állnunk, és nem engedni, hogy a Kárpátmedence idegen zászló alatt egyesüljön! Csak a vak nem látja, hogy Magyarország gyarmatosítóinak nem a csonka Magyarország kell, hanem az egész! Jó lenne, ha ezt észrevennék a kisantant népei is! Ne ringassák magukat abban a hiú reményben a románok, vagy a szlovákok, hogy velük könyörületes lenne az új földesúr!

A magyarság birodalomalkotó képessége ősi, igazságos jogrendjében rejlik. Nem más népek kiirtása, elnyomása, kirablása, hanem a közjó, együttműködés! Csak ebben a szellemben szervezett állam lehet minden benne élő nép közös otthona. Egy ilyen országban nem terelik el a saját folyójukat, nem nyitnak ciános aranybányát, nem irtják ki az őserdőket, nem hoznak ostoba nyelvtörvényeket, nem engedik saját nyakukba az árvizet… stb. Rá kell döbbennie végre a térségben élő nem magyar tudatú népeknek is, hogy soha nem voltunk és nem vagyunk az ellenségük, viszont vannak közös ellenségeink! A felvilágosító propaganda tevékenységben rendelkezésünkre álló új technikákat kihasználva hirdessük: A Kárpátmedence gazdasági egységének, önellátó képességének és függetlenségének a helyreállítása minden érintett nép közös érdeke. Másként nem lehet szembeszállni az imperialista, rabló-kapitalista gazdasági és pénztőke erőfölényével, gátlástalanságával, terrorjával. Mondjuk, csak mondjuk a magunkét! Bízzunk abban, hogy a magyarázatokat keresők, ezekben találják meg a válaszokat! Volt idő, épp 1920, amikor a nagyhatalmak nem merték megkockáztatni a népszavazást az elcsatolt területeken, mert nem voltak biztosak abban, hogy a népek – etnikai hovatartozásuktól függetlenül Magyarország ellen szavaznának. Lásd Sopron, a leghűségesebb város példáját. És voltak még Franczia Kiss Mihályok! A népek általában bölcsebbek, mint ahogyan azt a politikusok szeretnék.

Napjainkban már láthatók azok a nagyhatalmak, amelyek levezényelhetik majd a fentebb írt programot. Ha pontosan tudjuk, ki az ellenségünk, akkor keressük meg azokat, akiknek ugyancsak a mi ellenségünk az ellensége. Az ellenségem ellensége… a barátom! Valószínű, hogy revízió alá kell venni a korábbi rendszerekben (és ma is!) sulykolt magyar köz-felfogást, dogmákat például Kínával, Oroszországgal, vagy általában az iszlámmal kapcsolatban. Kína! „Kína útjában van a One World messianizmusnak, mert Kínát az „Úr választott népe” sem bibliával, sem pénzével meghódítani nem volt képes.” (Dr. Vágó Pál) Kína nem felejti el az ópiumháborút, a boxer-lázadás leverését, és Trianont sem! (Santung tartományt az 1919-es párizsi béketárgyalásokon igazságtalanul Japánnak ítélték! Az egész Kínára kiterjedő 1919. május 4-én kirobban tömegtüntetés hatására, hosszú tárgyalások után 1922-ben a Kína visszaszerezte Santungot.) Tehát Kína is sértettje volt Trianonnak! Ez már lehetne tárgyalási alap. Természetesen nem felejtjük el ujgur testvéreinket! Kína kereskedelmi, gazdasági nyomulása nem a „sárga veszedelem”. Ez az önelvűség, az önérdek természetes érvényesítésének akarata és képessége. Nem az ő bűnük, hogy tönkrement a magyar gazdaság, hanem az IMF-zsoldban álló hazai politikai, gazdasági, pénzügyi vezetőké, akikben nem volt meg, és ma sincs meg a szándék a magyar önérdek, és önelvűség érvényesítésére. Ebben a kifejezetten Kína-ellenes közhangulatban talán megéri legalább végiggondolni a kínai-magyar viszonyt, legalább eljátszani a gondolattal, hogy talán más alapokra is lehetne helyezni a kapcsolatunkat! Nem csak házalni Kínában az államkötvényeinkkel! Biztos vagyok benne, hogy Kínával is köthetők, – mégpedig valódi partnerség alapján -, kölcsönösen előnyös kétoldalú szerződések.

Kolozsvári Grandpierre Endre „Tízezer évi küzdelem hazánk megmaradásáért”, „A trianoni világösszeesküvés”, „Miért söpri el a történelem a trianonokat?” című könyveiben kifejtette: „Jelenlegi ismereteink szerint, történelmünk elmúlt tízezer éve során tizenkétszer vesztettük el a hazánkat. (…) immár tizenkét alkalommal visszaszereztük, visszavívtuk. (…) Akik 1920-ban Trianonban határozatokat hoztak nem voltak tudatában a történelem feltartóztathatatlan mélyáramainak, a történelmi folyamatokban évszázados léptékben érvényesülő rendtartó, a mesterségesen létrehozott torzulásokat helyreigazító elemi erőknek. A trianoni határozatok történelmi bűncselekmény jellege önmagában bizonyítja, hogy előbb-utóbb elsöpri azokat a történelem.”

NATO

895-ben Kurszán vezér még azt jelentette Árpád fejedelemnek, hogy „216 ezer edzett lovas vitéz várja a parancsot.” Vissza is szerezték az országot! Trianon 30 ezer katonát engedélyezett nekünk harckocsik, repülők, nehézágyúk nélkül. 2013-ban már nincs önálló magyar hadsereg. A Fidesz az első ciklusban (1990-94) mindent elkövetett a kötelező katonai szolgálat eltörléséért, és – Horn Gyulával együtt – élharcosa volt a NATO-ba való belépésnek. (1997. november 16-án volt NATO népszavazás. Megjelent 49,24%, a szavazásra jogosultak 41,4% szavazott igennel. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a nép sem menthető fel minden felelősség alól.) Ma a hazai honvédség létszáma, az adminisztratív dolgozókat, polgári vezetőket, tisztikart, legénységet beleértve 29.700 fő. Érdekes szám. Feltűnő, hogy a költségvetési vitától eltekintve a NATO-ról, illetve a magyar honvédelemről alig esik szó. Nem témája a „közbeszédnek”. Ezen nem csodálkozhatunk. A jelenlegi, néhány, embernek nem nevezhető eszement gonosz számára a világuralmat biztosítani hivatott haditechnika és egyéb csúcstechnológia mellett semmi jelentősége már a NATO-nak. A világ különböző pontjain kialakított helyi konfliktusok (etnikai összetűzések és éhséglázadások) „kezelésére” bevetett NATO-tag alvállalkozóknak semmi köze a saját nemzeti érdekeikhez, így a mi esetünkben a magyar érdekekhez sem. Drónok, chemtrail gépek, HAARP-programok, műholdakról irányítható kütyük, a nano-, a bio-, és az információs technológiák világában a NATO-nak már csak a legalsó szintű diverziós propagandában van jelentősége. Magyarország mai szövetségi helyzetében az önrendelkezés, önellátás, önigazgatás, önvédelem tiltott téma. Pedig ez a jövő útja! Oliver Cromwell híres mondatát, azaz „Bízzál istenben és tartsd szárazon a puskaport!”, magyarosítsuk! Minden magyar kötelessége: Bízzál magadban, és tartsd szárazon a puskaport! És el ne felejtsük! Nem az a programunk, hogy merjünk kicsik lenni! Legyünk tisztában a Kárpátmedence óriási stratégiai jelentőségével!
Európai Unió

„Egy állam attól állam, hogy önálló felségterülete van, fajtájában, nyelvében, erkölcsében, politikai céljaiban egységes nép, azaz nemzet kezében van az állami főhatalom. A társadalom, a nép saját érdekeinek az érvényesítése, védelme érdekében (közös munkák, önvédelem megszervezése) létrehozta és fenntartja a maga központi gazdasági, igazgatási, önvédelmi irányító szervezetét, az államot. Az állami szuverenitás az jelenti, hogy bármely idegen hatalom érvényesülése kizárt. A magyar állam, azaz a magyar nemzet felségjogainak megsértésére, annak részbeni, vagy teljes átruházására – nemzetközi szervezetekre vagy magánszemélyek csoportjaira, bármilyen jellegű katonai-politikai-pénzügyi hatalomra -, sem országgyűlés, sem népszavazás történetileg nincs felhatalmazva. A magyar államot, az országot, a Nemzetet nem számolhatja fel sem a mindenkori országgyűlés, sem az adott időszak szavazópolgárai. (Lásd: KGST, Varsói Szerződés, NATO, Európai Unió, Nemzetközi Valutaalap, Világbank.)” (VM 108 pont)

eutagoknemAzok, akik bevitték az országot az EU-ba és a NATO-ba, a hatályos Btk. 144. § alapján is hazaárulók. Hogyan, milyen aljas manipuláció következményeként kerültünk az EU-ba? Mire szétnézhettünk volna, már benn is voltunk! A legkeményebb EU-s propaganda Fidesz első ciklusában folyt. (1998-2002) Sokan érezték, sokan tudták, hogy számunkra kedvező csatlakozási feltétel nem létezik, mégis benne vagyunk! Érdemes emlékeztetni a 2003. április 12-i uniós népszavazásra. Megjelent 45,62%, és a szavazásra jogosultak 38%-a szavazott igennel. El kell ismerni, szomorú számok ezek. Nem véletlen, hogy síri csöndben múlt el az uniós népszavazás 10. évfordulója. (2013. április 12.) Senki nem készített mérleget, nem történt felelősségre vonás!

Mit adott nekünk Európa az elmúlt ezerszáz évben?
Erőszakos keresztény hitre térítést, keresztes háborúkat, sorozatos cserbenhagyást, déli harangszót, Fuggereket, Szerencsés Imrét, Habsburgokat, két világháborút, Trianont, bolsevizmust, liberalizmust, adósrabszolgaságot, nyitott társadalmat nemzetközi maffiákkal, kábítószerrel, menekültekkel! Mit adott az EU, mióta benne vagyunk? Addig segített bennünket elmebeteg irányelveivel, előírásaival, amíg teljesen tönkrement az ország! Azt hiszem, kevés embernek vannak már illúziói! Ha az EU-ra szavazott, legalább lelkiismeret-furdalása legyen!

(A népszavazás intézményével való visszaélés a négy igenes népszavazással kezdődött! Amikor mindenki Koncz Zsuzsája, az eszdéeszes propagandista búgta a fülünkbe reggeltől reggelig: igen, igen…! A jól végzett munka után most Németországban él, visszavonultan. Azóta se kérdezte meg senki – kivéve egy titkosított alkotmányügyi bizottsági ülést 1992-ben -, hogy a törvénynek megfelelően végrehajtották-e a népszavazás követeléseit. (Természetesen eszük ágában sem volt végrehajtani.) A többség akaratát érvényesíteni hivatott demokráciában a szavazásra jogosultak 25%-ának a szavazatával el lehet adni az országot. Egyharmadának a szavazatával kétharmados parlamenti többséget lehet szerezni.)

Mi mondhatjuk, hogy a törvénysértés jogot nem alapíthat, s, hogy az egész rendszer „illegitim”! A törvénysértő, illegitim rendszer mégis működik, immár 25 éve. (Plusz a korábbi évtizedek rendszere.)

Hogyan szabadulhatunk meg az EU-tól? Az EU sorsa nem rajtunk múlik. Összeomlása elkerülhetetlen. Az összeomlást azok az országok, népek vészelik át könnyebben, amelyek még rendelkeznek saját valutával, saját kezükben tudják tartani, helyesebben készek azonnal saját kezükbe venni a termőföldet, a vízcsapokat, gázcsapokat, villanykapcsolót, s amelyek szépen, lassan felkészülnek az önellátó képesség helyreállítására, a kölcsönösen előnyös kétoldalú (kül)gazdasági kapcsolatok kiépítésére! A helyi társadalmak és helyi vezetők felelőssége rendkívüli, mert ők vannak ott a konkrét helyszíneken. Mozdulni kell! Azonnal!

Adósságszolgálat

rabok-nemleszünkA legnagyobb, gyalázatos manipuláció az ország és az lakosság megállás nélküli, tudatos eladósítása körül folyik. Nincs más kiút a csapdából: A külföldi államadósság fizetésének felmondása és az 1982/6-os törvényerejű rendelet (A valutaalap alapokmányának a kihirdetéséről) hatályon kívül helyezése. Ezek állami függetlenségünk helyreállításának az első feltételei. (Aztán kilépni az EU-ból és a NATO-ból.) A jelenlegi hatalom égbekiáltó bűne, hogy kétharmados többségével simán megtehetné ezeket e lépéseket. Költői a kérdés: Vajon miért nem teszi meg?

„Az államadósság összetevői: a politikusok, főhivatalnokok, médiaguruk kenőpénze, a választópolgárok alkalmi megvesztegetésére szánt juttatások, indokolatlan, igazságtalan állami kifizetések (végkielégítések, tanácsadói pénzek, felesleges nagy-beruházások, zsidó kárpótlás, érdemtelen, élősködő tömegek segélyezése, stb.), az exportbevétel haza nem hozatala, átutalások nem létező importért, magasabb import, vagy alacsonyabb exportárak megadása. (…) A nemzeti közgazdászoknak sem azt kellene állítani, hogy a megoldás a „globál-gazdi” jobb útra térítése! Az adósságmegtagadás e keszon-betegség egyetlen ellenszere!” (Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont, 1996. 06. 22.)

Adósságfizetés megtagadása esetén várható zsarolás, bojkottok, humanitárius bombák kivédésére kellenek a tartalékok, a kölcsönösen előnyös kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok, az önellátó képesség helyreállítása (a luxusigények kielégítése nem feladata a nemzetgazdaságnak!), a hasonló sorsra jutott országok összefogása, jószomszédi viszony, árucsere kereskedelem.

Az IMF és a Nemzetközi Valuta Alap alig több mint fél évszázad alatt az egész világgazdaságot tönkre tette. Ahová ügynökei betették a lábukat, ott a pusztulás megállíthatatlan. Ők határozzák meg a bekebelezett ország népének minden létfeltételét, csak éppen semmihez sem értenek. Ha a pusztításon kívül értenének valamihez, akkor tanácsaik, utasításaik nyomán virágzó, boldog életnek kellene lennie a Földön. Gondolom, ezt senki se bánná! Ám nem így van. Egyre több országban ismerik fel ennek a pénz- és gazdasági rendszernek az aljasságát és az ehhez szorosan kapcsolódó képviseleti demokráciának, mint politikai rendszernek a tarthatatlanságát. Ha minden erőszakkal és csellel eladósított ország megtagadná a további fizetést, fogná magát és egyszerűen kisétálna az adósságcsapdából, nagy meglepetés érne mindenkit. Nem dőlne össze, hanem nagyszerűen működne a világ. Egyre többeknek van már elege „az amerikai nagybácsiból, aki úgy visz, mintha hozna.” (Csornai-Sass István) Az adósság visszafizetése lehetetlen. (Eleve így van kitalálva!) Volt már ilyen a magyar történelemben is. A Habsburgok egyre kevésbé tudták, később már nem is akarták, vissza se fizették a Fuggerek kölcsöneit. A világ nem dőlt össze, és már mi magyarok sem emlékszünk arra, hogy a Fuggerek izzították Dózsa trónját, és ásták a mohácsi tömegsírokat.
Zsidókérdés, cigánykérdés

Amikor valamely hazánkban élő kisebbségről beszélünk, több szempontot figyelembe kell vennünk. Vendégeink hozzánk való viszonyában nagy különbségek vannak, melyek a történelmi múltban gyökereznek. Ma Magyarországon 13 elismert nemzeti és etnikai kisebbség él. Ők vagy a trianoni utódállamok nemzeteinek tagjai, vagy távolabbról sodorta hozzánk őket a történelem. Ezek a következők: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Az itt élő oroszok, kínaiak, arabok, kurdok, afrikaiak nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás feltételeit. A zsidóság nem hagyja magát sem nemzeti, sem etnikai kisebbségként elismertetni. (A Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont a zsidóságot természetesen nemzetiségként tartja számon.)

Sokunknak vannak nemzetiségeink egyes tagjaival kapcsolatban személyes, jó tapasztalatai, ezért nem szívesen általánosítunk. Viszont kötelező a nemzetiségekkel kapcsolatban is tágabb, szélesebb alapokon szemlélődni. Amíg csak a hétköznapi élet keretei között találkozunk, hétköznapi dolgokról beszélünk, semmi gond! Ezen a szinten a népek megértik egymást. (Ezt amúgy nem árt tudatosítani!) Ám, amikor vélt, vagy valós okok miatt nemzeti érdekellentét keletkezik, a kisebbségünk nem az igazságot nézi, hanem a vélt nemzeti sérelmét fogja védeni. (Lásd a Duna elterelése miatt egyetlen hazai szlovák szervezet sem emelte fel a szavát.) Perczel Tamás is hasonló megállapítást tett a halála előtt készült megrendítő interjúsorozatában. (Duna TV.) Voltak zsidó barátai, sziporkázó értelmiségiek, de amikor valami zsidó téma került szóba, akkor roló le! Képtelenek voltak további eszmecserére.

A magyar nemzet vendégei, a vendéglátás időtartamától függetlenül: a nemzetiségiek, az etnikai kisebbségiek, a külföldiek és a hontalanok. EU ide, vagy oda, a vendégnek nincs joga a házigazda éléskamrájához, pénztárcájához, hálószobájához! Ezt a régi, minden normális államban ma élő szokást azonban úgy tűnik, az alcímben szereplő vendégeink nem akarják tiszteletben tartani. Mostanában különösen elszemtelenedtek, és kifejezetten politikai hatalomra törnek. Ezt nem lehet gyávaságból észre nem vennünk vagy úri nagyvonalúsággal kezelnünk!

Mindkét említett kisebbséget, mint közösséget képviselő hivatalos vezetők, szervezetek mind-mind kifejezetten a magyarság ellen uszító, magyarságot tudatosan, alaptalanul vádoló megnyilatkozásokat tesznek. Az úgynevezett „romagyilkosságok” ítélethirdetése után (2013. 08. 06) tovább tombol a magyargyűlölet, a cigány és zsidó szervezetek, a nemzetközi sajtó támogatásával valóságos magyarellenes lincs-hangulatot teremtettek. Kíméletlenül megy az antiszemitázás, rasszistázás, fasisztázás! Óhatatlanul erősíti az emberben a gyanút, hogy fogadott bérgyilkosok, vagy titkosszolgálatok ügynökei lehettek a valódi elkövetők, hogy legyen ok a magyarságot újult erővel antiszemitázni, rasszistázni, fasisztázni. Mint az ikertornyok! Lehessen harcolni a nem létező terrorizmus ellen!

Ez a két kisebbségünk a jelen politikai helyzetben kiváltságokkal rendelkező, igazságtalanul kivételezett, kiemelten védett. Ma már ők döntik el, hogy milyen törvényeket hozzon az országgyűlés, mi legyen a történelem-tankönyvekben, mely rendezvényeket lehet megtartani, melyeket nem, milyen szervezeteket kell betiltani, hol lehet kitűzni a magyar nemzeti zászlót, hol nem, bemehet-e a közönség egy sportmérkőzésre vagy sem, kit kell az állásából azonnali hatállyal elküldeni… Szó szerint, vétójoguk van! A köztévében már csak akkor látunk egy-egy magyart, ha vagy egy cigány, vagy egy zsidó sértett kérdőre vonja.

A zsidóság és a cigányság kultúrája, életvitele, vallása, erkölcsi felfogása teljesen más, mint a magyarságé. Ma az amerikai zsidó, a cigány, és a zsigány kultúrának nevezhető értéktelen gagyi elárasztotta a magyar kulturális életet. A zsidóság pár évtizede tudott csak, nagy nemzetközi összefogással önálló (egyébként életképtelen!) állam-alakulatot létrehozni. Tudomásom szerint a cigányság sem sok államalkotó tapasztalattal rendelkezik. Kultúrájuk is a gazdanépek kultúrájának cigány illetve zsidó interpretációja, kedvelt műfajuk a plágium és a parafrázis. Ma ott tartunk, hogy sok magyar szívesen lenne már cigánnyá, vagy zsidóvá, mert akkor érinthetetlen volna. Volt már ilyen a magyar történelemben, amikor a magyar a magyar-üldözések miatt egy-két generáció alatt kimenekült magyarságából! Figyelemreméltó hír, 2013. július 28: Szerbiában egyre több fiatal vallja magát cigánynak (szerbek és magyarok egyaránt!), hogy bejusson az egyetemekre, és ingyen tanulhasson!

„A zsidó egyike a világ legöregebb népeinek, amelynek folyamatosan ki kell találnia önmagát. A magát papi szerepre kiválasztó nép a különállást megőrizve tanúskodott az egyetlen isten és az egyetlen emberiség eszméje mellett. A papi népnek az a dolga, hogy szellemi kapcsolatot teremtsen a világ minden népével, és, hogy párbeszédre hozza egymással a vallásokat és a világnézeteket.” írja Konrád György a Szombat 1995. márciusi számában. Micsoda ostoba gőg! És ezt komolyan is gondolják? Na, ne már! Mi van, ha a népek nem kérnek ebből az atyai gondoskodásból? Amint 2013-ban látható, az erre való nagy igyekezet nem is tett jót a világnak! (Apropó: A zsidó folyamatosan kitalálja önmagát! Mai hír, hogy nem is az izraeli zsidók a zsidók, hanem a palesztinok, akik genetikailag 90%-ban zsidók! No! Most okosodja ki magát az ember!) Az azonban biztos, hogy a zsidó-magyar viszonyt tekintve ki kell jelentenünk, hogy az itt élő zsidókat több ok miatt (itt nem részletezem) nem tekinthetjük a „magyar nemzet nyereségének”. A normális zsidó-magyar kapcsolatok feltételei: 1. Kérjenek bocsánatot a magyar néptől, minden magyarság ellen zsidók által elkövetett bűnökért! 2. Hagyjanak fel a magyarság rágalmazásával, igazságtalan sarcolásával, zsarolásával, anyagi erőinek további csapolásával. És ne feledjék, hogy ez itt Magyarország, ahonnan bármerre elmehet az, aki nem érzi jól magát a magyar országban.

Vajon a cigányság mivel érdemelte ki, kiknek az ötlete volt, hogy a Roma Integrációs Évtized Programja keretében (2005 és 2015 között), külön Roma Stratégiai Terv szerint kiemelten gyámolítsák? Most aztán a cigányság nyomorára, szenvedéseire hivatkozva lehetett, lehet éjjel-nappal, vegyes-kórusban rasszistázni! Ez a sokmilliárdos program azonban nemcsak gazdanépek ellen van, hanem a cigányság ellen is. Ez a program csak azoknak jó, akik nagyon jól megélnek belőle! Akik kitalálták, szervezik, konferenciáznak… stb. Erre mondják: etnobiznisz! Ez a program teljesen figyelmen kívül hagyja a cigányság sajátosságait, hagyományait, és a valódi érdekeit, valósággal ki akarják forgatni őket önmagukból! A szerves fejlődést erőszakosan – a gazdanépek és a cigányság egymásra uszításával – nagymértékben gátolják. Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés elve? Harc a szegregáció ellen? A roma kultúra támogatása? Micsoda hamisan csengő, gonosz, demagóg jelszavak! Vegyük csak a szegregációt! Mennyire örülnének a magyarok az elcsatolt részeken, ha engednék őket „szegregálódni”! Azért harcolnának! (Posványosban erről szó nem esett.) Magyar gyermekeknek, magyar iskolában, magyarnak kellene nevelődni! (Ott más okból tilos a külön magyar iskola!) Itthon a cigányság védelmezői miért kényszerítik a cigánygyerekeket magyar iskolákba? Saját kulturális értékeik védelmét, ápolását jobban szolgálhatná a cigány iskola, cigány tanítókkal! Nemde? Legalább a választás lehetőségét adnák meg szegény cigánygyerekeknek! De nem! Ebben az új, fejetetejére állított helyzetben a cigányság sem találja a helyét. Becsületes magyar vezetésre volna szükség, amelyik nem engedné meg a felelőtlen, magyarellenes uszítást, és helyükre tenné a dolgokat! A cigányságnak is olyan vezetők kellenének, mint volt Lakatos Menyhért! Nem Kolompár Orbán, Farkas Flórián, Horváth Aladár, Járóka Lívia! A magyarországi cigányság felelős vezetőinek látni kell, hogy etno-fegyverként használják őket a legsötétebb politikai erők a magyar nép ellen. (2013. augusztus 23-án már húsz éve annak, hogy Kiss Norbert, 16 éves kecskeméti fiút, három börtönből szabadságolt cigányasszony, Kecskemét főterén, több magyar járókelő szemeláttára agyonverte. Egyetlen gyermeke volt gyermekorvos édesanyjának. Az volt a „bűne”, hogy kopasz volt. Akkor folyt a szkínhedek elleni uszítás! Ez lett a vége. És, azóta mennyi, de mennyi hasonló, felheccelt cigányok által elkövetett „romagyilkosság” volt hazánkban! A cigány-magyar kapcsolatok normalizálására is van lehetőség, és nagyon sürgős lenne. A cigányság felelős vezetőivel (választott vajdáival, a családfőkkel, és nem a „helyi kisebbségi politikusokkal”!) közvetlenül, – és nem zsidó közvetítéssel! – folytatott párbeszédben szükséges tisztázni a normális együttélés feltételeit. Tulajdonképpen erre a párbeszédre ma is van lehetőség, csak koncepció, sztereotípiáktól mentes fantázia, önállóság és bátorság kellene hozzá a helyi hatalom, a polgármesterek részéről.

 

Nézzük az alábbi, ugyancsak nem egyszerű kérdéseket!

Tisztában vagyunk-e Magyarország lakóinak, a „szavazópolgároknak” valós nemzetiségi-etnikai összetételével? A létszámarányokkal? Politikai tájékozottságával, elkötelezettségével?

Nem.

A csekély létszámú egyéb hazai kisebbség politikai szempontból majdhogynem közömbös.

A cigányság megszámolását eleve gátolja a hatalom, mert a közvetlen rákérdezést már rasszizmusnak minősítik, a zsidóság meg az istenért nem hagyja magát még nemzetiségként-etnikumként megnevezni sem, nemhogy megszámolni. Azt hiszem, nem nagyon rugaszkodunk el a valóságtól, ha felételezzük, hogy egy magyarságot igazoló eljárás után az állami, jogi, gazdasági, egészségügyi, média, művészeti, pénzügyi… stb. vezetésünk szinte teljesen elnéptelenedne.

A statisztika nem hazudik, csak nem mond igazat. Eleve a valós helyzet feltárásának, és nyilvánosságra hozatalának komoly politikai akadályai vannak. A hatalom valódi birtokosainak az érdeke az etnikai feszültség fenntartása, sőt szítása, nem pedig a megszűntetése. A 2001-es és 2011-es népszámlálás során az etnikai hovatartozásra is rákérdeztek. Ki, minek vallja magát? (Mária Trézsi még egyszerűen csak összeíratta a magyarországi cigányokat, aztán egy igazi magyarbarát gesztussal törvénybe iktatta, hogy azután magyarországi cigányokat csak újmagyaroknak lehet nevezni. Jellemző a mai magyarság történelmi tájékozottságára, öntudatára, hogy a magyar turisták nemzeti színű szalaggal felkantározott kis koszorúkat visznek a bécsi kapucinus kriptába a császárnő koporsójához, „hálával a hű magyarok”!) Az népszámlás adatai szerint 2001-ben a lakosság összlétszáma 10.138 000 fő, ebből 314.060 fő kisebbség, 2011-ben a lakosság összlétszáma 9.938.000 fő, ebből 644.524 fő kisebbség. (Az egyéb kisebbség létszáma ebben elenyésző.) Az önbesorolás módszerével (minek vallom magamat?) szerzett adatok 2,5-3-szoros, vagy még sokkal nagyobb torzulást mutatnak a valósághoz képest. (Írják elemzők.) Így a cigányság összlétszáma pillanatnyilag másfél-két millióra tehető. Az etnikai arányok ismerete, feltérképezése, valós szociológiai, földrajzi, demográfiai adatok szükségesek ahhoz, hogy politikailag egyáltalán értelmezhető legyen a helyzet. Mivel a cigányság is, mint a többi nemzeti kisebbségünk a mai törvények szerint Magyarországon államalkotó, azaz választó és választható, komoly politikai tényező. Ez a tény azt jelenti, hogy bármely politika szervezetnek, politikusnak a cigánysággal kapcsolatban határozott elveinek, és stratégiájának kell lennie.

A Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont a cigányságot nem nemzeti, hanem etnikai kisebbségként határozza meg, a 82.-83. pontban az „államalkotó nemzet” fogalmát pedig a következőképpen:

82. Magyarország államalkotó nemzete a magyar. (Megj.: Minden nép, ha nemzetté tud szerveződni, létrehozza a maga államát, a magyar nép a maga államát, közösségi életének, önvédelmének megszervezésére, érdekeinek érvényesítése érdekében. Mint minden más nép, a magyarság is sajátos lelki alkatának, szokásainak, erkölcsének megfelelő alaptörvényeket fogalmaz meg, aszerint él. Ez az Alkotmány, s mint ilyen megváltoztathatatlan. A magyar nemzetállam nem azt jelenti, hogy csak magyarok élhetnek benne, hanem azt, hogy a Magyarországon élő mások kötelesek alkalmazkodni a magyar törvényekhez, szokásokhoz. Ezt könnyűszívvel lehetnék. A magyarság ősi és igazságos jogrendjében rejlő birodalomalkotó képesség páratlan a történelemben. Lásd példának a magyarországi oláhok, tótok, rácok helyzetét, és a romániai, valamint szlovákiai magyarok helyzetét. Romániát és Szlovákiát alapjában véve nem az igazságos jogrend és államalkotó képesség, hanem a magyargyűlölet és az irigység élteti, mint ahogyan Izraelt a palesztingyűlölet és az amerikai kongresszus pénze. A közelmúlt és a ma ismert birodalmait a terror különböző formái tartották, illetve tartják fenn. Mindebből egyértelműen következik, hogy egy lehetséges Közép-Európai, vagy Duna-menti Konföderáció, vagy bármilyen unió, csak a magyar jogrend szerint lehet egészséges, igazságos és működőképes. )

83. A magyarság sehol a világon nem tart igényt az államalkotó kisebbségi státuszra. (Megj.: Magyarországon a kisebbség nem lehet államalkotó, hiszen a magyar állam megalakulásakor, Ópusztaszeren, Árpád idejében nem voltak jelen. Nem voltak tagjai a magyar törzsszövetségnek, a mai nemzetiség többsége, – mint ilyen – még nem is létezett.(A magyar középkorban a „kisebbség” fogalom is ismeretlen volt). A magyar állam, a politikai rendszerektől függetlenül folytonos, így nem lehetséges minden parlamenti ciklusban új magyar államot alapítani. Bármely itt élő nemzetiség államalkotó saját anyaállamában, ahol viszont mi magyarok, messzemenően tiszteletben tartva a más országok népének törvényekben megfogalmazott szokásait, nem kívánunk politikai pozíciót. Nem kívánunk államalkotó kisebbség lenni sehol, mert mi a magyar államon kívül sehol sem alkottunk államot, sem Szlovákiában, sem Romániában, sem Izraelben. Itthon viszont ügyeinkben dönteni csak magunk vagyunk illetékesek. A magyar ügy szempontjából kifejezetten káros, ha Szerbiában magyar miniszterelnök-helyettes van, ha Romániában magyar a turisztikai miniszter, vagy ha Szlovákiában magyar szervezetek kormánykoalícióban vannak. Ezek a pozíciók nem jelentenek valódi befolyást, viszont azt a látszatot keltik, mintha az elcsatolt részeken élő magyarság kollektív (mint közösség) elnyomása megszűnt volna. Ez félrevezetés, politikai diverzió.)
Érdekviszonyok

Minden embernek alapvető érdeke, hogy az életfeltételei biztosítottak legyenek, utódai jövőjét is megnyugtatónak lássa. A magyar népesség testi-lelki egészségi állapota, lehetőségei, kilátásai drámai képet mutatnak. Ennek a drámai helyzetnek az okai a fentebb vázolt hat alapkérdésben gyökereznek. A magyarság felelős vezetőinek tisztában kell lenni ezzel a ténnyel, és bátran feltárni a közvélemény előtt ezeket az összefüggéseket. A devizahitelesek, a diákhitelesek, a ki nem fizetett alvállalkozók, a munkanélküliek, az éhbérért dolgozó-, a bankok és biztosítók által becsapott százezrek, a külföldre üldözött „munkavállalók”, a többszörösen agyonadóztatott milliók energiáit, elégedetlenségét kellene végre egy csatornába „kanalizálni”!
Tudati, lelki állapot

Nyugodtan nevezhetjük korunkat a globalizálódott hazugság korának. A töméntelen hazugság lehet az egyik oka annak, hogy a Föld lakosságának több mint fele búskomorságban szenvedő lelki beteg. 2001. áprilisában már világnapot is rendeztek a depressziósoknak. A mai magyarság katasztrofális lelki állapota szorosan összefügg magyarságunk, nemzettudatunk állandó meggyalázásával. Sok jó magyar keresi a kiutat, a kapaszkodókat, de félő, hogy újabb zsákutcák, újabb kudarcok várják. Túlságosan elszaporodtak a nemzeti érzés vámszedői, a nemzeti misztikusok, ezoterikusok, sámánok és táltosok, sarlatánok, „nem politizáló” álnemzeti rock-együttesek, látók és tudók, és szakrális szakértők! Minden utcasarkon, szinte minden nemzeti rendezvényen ott leselkedik a veszély más-más álcaruhában. Megtévesztik az igazságot kereső észt! Szűkítik a látóhatárt! Pl. A finnugristák után az ázsiai eredetet hirdetők árasztották el a színpadokat, pódiumokat. A magyarság kárpátmedencei őshonosságát bizonyító szakemberek bezzeg alig jutnak szóhoz! Nem véletlen, hogy elfogynak a tömegek a valaha többszázezres rendezvényekről. Ki kell dolgozni egy tantervet, melynek célja az egészséges lelkű magyar ifjúság nevelése. Amíg nincs lehetőségünk a legújabb, most használt NAT selejtezésére, addig ezt tantervet lehetne használni a hivatalos iskolai nevelésből kifelejtett, kihagyott tartalmak pótlására, illetve a történelmi hazugságok leleplezésére, a nemzeti öntudat megerősítésére.

Ismerjük-e a valós nemzetközi helyzetet?

Nem, illetve…

rengeteg energiába kerül ebben a dezinformáció-dömpingben, hazugság-áradatban rendet vágni, felismerni a valódi trendeket, és a magyar érdek szempontjából értékelni a külpolitikai helyzet alakulását. Magyarország jelenlegi szövetségi statusa nem felel meg a magyar érdekeknek. Magyarország 1982-ben elveszítette a függetlenségét. (A Valutaalap alapokmányának kihirdetése.) Ha új nemzetközi kapcsolatok kiépítésén törjük a fejünket, különbséget kell tennünk az államok hivatalban lévő kormányai és a népeik között. Vizsgálnunk kell, hogy a kormányok valóban a népeik akaratát képviselik-e, vagy sem. Ezt legjobban saját példánkon keresztül közelíthetjük meg. Leszögezhetjük, hogy az elmúlt közel 70 évben egyetlen saját kormányunk sem a magyar nemzet érdekeit képviselte. (A nemzeti érdek megfogalmazását lásd a bevezetőben!)

A rémhírek között, kifinomult érzékkel fel kell fedezni a számunkra igazán fontos információkat. Különösen érdekes az EU-ban (és a háttérben) zajló események, a Közel-keleti helyzet alakulása, a III. világháborúval való közvetlen fenyegetés, általában az emberiség ellen folyó pszichológiai háború, az állandó rettegésben tartás.

Fel kell eleveníteni a történelmi ismereteinket, térben és időben tágítani a horizontot, és keresni azokat a baráti külkapcsolatokat, amelyek valóban kölcsönösen előnyösek lehetnek számunkra. (A Visegrádi négyek vérszegény ötletét meghaladó együttműködésre van szükség.)

Van-e esélye egy új formációnak megbuktatni ezt a 24 éve tobzódó, egyértelműen idegen zsoldban álló jobbos-balos-zavaros, képmutató, hipokrita tolvajnyelven szemérmetlenül hazudozó politikai vezetést?

Nincs.

Mivel média nélkül lehetetlen hozzáférni a szavazókhoz, egy új, valóban magyar érdekű szerveződésnek semmi esélye az áttörésre. Nem beszélve a szavazatok számítógépes manipulációjának lehetőségéről! (Nem szabad egy fillért sem költeni röplapokra, benzinre!) Az LMP-ből egyetlen év alatt sikerült – tagság nélkül – parlamenti párttá válni, de ők nem is magyar párt. Ők tipikus média-párt! Külön figyelmet érdemel a határon túli magyarság szerepe a következő választásokban. A romániai magyarság Fidesz általi megdolgozása egyidős a rendszerváltozással. A magyarság nemzeti szólamokkal való megvezetése azt bizonyítja, hogy az ártatlan, jóhiszemű magyarság nemzeti szólamokkal még ma is megvezethető, mert ártatlan, mert jóhiszemű, mert magyar! (A hódító ezt nagyon jól tudja, számol is ezzel, s miközben mindent megtesz a nemzet elnyomásáért, szemérmetlenül visszaél a nemzeti érzésekkel céljai érdekében.) Hogy lenne tisztában a valós magyar helyzettel a határon túl élő magyar, ha az itthon élő sincs tisztában vele! Ahogy azonban egyre tisztábban látnak itthon az emberek, annál fontosabb lett a határon túli magyarok szavazata e kifejezetten nemzetellenes rendszer további fenntartásához.

Van-e alkalmas szervezet, személy, aki mellé, mögé fel lehetne sorakozni?

Aki elég bátor, hiteles?

A mai kínálatban egyedül a Jobbik érdemel legalább egy kísérletet. A jelenlegi választási törvény szerint csak pártok vehetnek részt a választásokon. A Jobbik nem tartozik a rendszerváltó sáros pártok közé. Bár itt is láthatók a beépülés jelei, vannak benne hétpróbás figurák (anticionista álcaruhában), mégis meg kéne próbálni! A sok-sok nemzeti civil szervezetnek (van kb. 200!) a Jobbik vezetőit nyílt színvallásra kellene kényszeríteni a fentebb elemezett hat kérdésben. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a Jobbik keresse meg ezeket a szervezeteket! (Előbb egy bizalmas kerekasztal beszélgetés során, majd egy nagy, nyilvános kongresszuson!) Ne üljünk fel a lejárató kampánynak! Magunk győződjünk meg a Jobbik valódi szándékairól! Ha a Jobbik nekünk tetsző válaszokat ad a hat sarok-kérdésre, akkor segítenünk kell neki helyi képviselőjelöltek állításában, mert a Jobbik helyi szinten sajnos gyengén eleresztett társaság. Ugyancsak egyetlen személy látható ma, aki élére állhatna a változásoknak, ez Ángyán József. Ha vállalja, akkor kötelessége minden magyarnak teljes mellszélességgel támogatni és védeni őt!

Van-e értelme egyáltalán részt venni a politikai közéletben ilyen körülmények között?

Igen.

Bármilyenek is a körülmények a közügyekben részt venni kötelesség. Csakhogy a közügy nem pártpolitikát jelent, hanem a haza szolgálatát. Egy TV interjúban azt kérdezték egy riportalanytól: És hogy vagy? A válasz: Én csak, csak! De a hazám?! Saját magamon túl, a hazáért érzett felelősség! S lám, még van ilyen! A hazaszeretetről írja a Pallasz lexikon: „A hazaszeretet, tudatossá téve az erkölcsi erények legfőbbike.” A hazaszeretet, olyan, mint a szerelem! Egyszer csak, mint az áramütés, átjárja az embert. Ez az élmény sajnos nagyon keveseknek adatik meg.

nemzeti-dal

 

Utószó

A MAGYAR NÉP SZAVA, ISTEN SZAVA

(Aki meghallotta és legyezte: Király B. Izabella. Részletek a Magyar Érdek Pártja 1993-ban megjelent programfüzetéből. A MÉP 2003-ban megszűnt.)

A nép hangja 1993-ból.

1. Nem annyira szegény ez az ország, mint amennyire a nép nyomorog. (titkárnő Budapestről)

2. Szívesen ennék zsíros kenyeret három évig, ötig, de akkor tudjam miért eszem, és akkor mindenki azt egyen. (öntőmester a debreceni vonaton)

3. Csak azt tessék megmondani, hogy mi lesz velünk? Mert az a baj, hogy az sem tudja, akinek pedig tudni kellene. (fejkendős asszony Szolnokról)

4. Ebben az országban mindent lehet, de nem mindenkinek. (könyvelő Szegedről)

5. Mi újság Erdélyben? A húsz év alattiak emigrálnak, a húsz és negyven közöttiek abortálnak, a negyven és hatvan közöttiek alkoholisták, hatvan felett pedig tömeges az öngyilkosság. (pszichiáter Kolozsvárról)

6. Az MDF azt ígérte, hogy minden forintnak és minden négyzetméternek gazdája lesz. De azt nem mondták, hogy idegen gazdája. (egy volt MDF-tag Dabasról)

7. A pártok az ifjúságot csak arra használják, hogy rendben tartsák a pártszékházak környékét, plakátokat ragasszanak, és rendezvényeken rendfenntartók legyenek. Én a politikában szeretnék „inas” lenni. (egy 16 éves fiú Sajóbábonyból)

8. Bennünket ezer éve csak rabolnak. Mindenünkből kiforgatnak. Legfőképpen magyarságunkból. Mondja már meg valaki, hogy ki a „magyar” magyar? (egy magyar magyar Szigetvárról)

9. Ez rendszerváltozás? Tetszik tudni, milyen az a kurvakörte? Kívülről nézve szép, de belül rothadt. Hát ilyen ez a magyar rendszerváltozás. (egy borsodi férfi Sajólászlófalváról)

10. Izabella, tudja-e, hogy az égő hodályból a nyájat nem lehet kihajtani? De egy kos ki tudja vezetni. Itt ezer éve irtják a kosokat. (egy borsodi férfi a Nyugati aluljáróból)

11. Hogy a sajátomra licitálnom kell? Ez nem árverés, hanem átverés. (parasztember Balatonfüredről)

12. Az én anyám tizenkét gyereket szült, kilenc katonát adott a hazának, így aztán ő is háborús bűnös lett. És ma is az. Senki sem rehabilitálta. (derűsen mosolygó idős férfi Somogytúrról)

13. Magyarország nem Noé bárkája! (parasztasszony Hajdúnánásról)

Ezt a népet nem szabad magára hagyni!

Király B. Izabella

Kategória: MAGyarságunk | Címke: , , , , , , , , | 7 hozzászólás